Árak árképzés VIII.

Elutottunk odáig, hogy kikalkuláltuk a nagykereskedelmi árainkat, majd megnéztük annak a hatását az üzleti eredményre.

Nézzük meg, hogy hogyan kell képeznünk az árunkat, ha történetesen nem nagy-, hanem kiskereskedelmi cég vagyunk.

Szaltó Kft. nettó kiskereskedelmi beszerzési ára az lesz, ami a Bukfenc Bt. nettó nagykereskedelmi eladási ára volt, azaz 110 500 Ft (az egyszerűség kedvéért azt feltételezzük, hogy mind a 100 db Bohóc gyermekgyurmát átveszi a Bt-től).

Természetesen a Kft. is azért dolgozik, hogy legyen nyeresége, azaz árrést Ő is tesz rá. Legyen ez az árrés a példa kedvéért 30%. Ez azt jelenti, hogy Szaltó Kft kiskereskedelmi árrése = 110 500 Ft * 30% = 33 150 Ft

Ezt hozzáadva a beszerzési árához 143 650 Ft-ért fogja értékesíteni a gyermekgyurmát.

Mivel a termék 25% ÁFÁ-s, és ezzel is kell kalkulálni, az ÁFA 35 913 Ft lesz, így a bruttó kiskereskedelmi eladási ára: 179 563 Ft.

A számítás metodikája ahogy fent látható nagyon hasonló a nagyker-céghez (forgalmazási költséget az ott leírtakhoz hasonlóan természetesen itt is bekalkulálhatunk.

Érdemes megnézni, hogy a Bohóc gyermekgyurma eredeti, termelőtől induló árához képest mennyivel többre jön ki, mire a piacra kerül....

Ugye, most már érted, hogy miért annyival drágább valami a boltban, mint amennyiért a termelő tudja eladni?

Ugye már tudod milyen tényezőkkel kell kalkulálnod ahhoz, hogy biztosan olyan áraid legyenek a kereskedelmi cégedben, amivel később nem lehetsz veszteséges?

Azt azért minden esetben érdemes figyelembe venni, hogy az adott áron eladható-e a termék: ha nem, akkor le kell faragnod az árrésedből, így viszont kevesebb lesz a bevételed. Mérlegelj! Ha olyan olcsón kell értékesítened egy terméket az eladhatóság, piaci verseny miatt, ami Neked már nem gazdaságos - esetleg veszteséges - lenne, akkor inkább válts profilt, dolgozz más termékek forgalmazásával! Végezz piackutatást, és ne félj ésszerűen változtatni!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak árképzés VII.

Az előző bejegyzésemben megnéztük egy konkrét példán, hogy egy nagykereskedelmi cég hogyan kalkulálja ki az árait. Hasznos volt? Kipróbáltad a saját termékeiden? Írd meg a tapasztalataidat, kérdéseidet.

Most megmutatom, hogy Bukfenc Bt. a bohóc gyermekgyurma ott kiszámolt eladási árával hogyan alakította az üzleti eredményét. Ehhez a példát vissza fogjuk bontani olyan szempontok szerint, amiből levezethető az adott termék forgalmazásából származó üzleti eredménye. 

Azt számoltuk, hogy a Bt. bruttó nagykereskedelmi eladási ára 138 125 Ft lett. Ezt az összeget kapja meg az eladása után, azaz ez az árbevétele. Mivel ez tartalmazza az áfát is, áfás árbevételnek nevezzük.
Az áfa nélküli árbevétele 110 500 Ft volt (nettó nagykereskedelmi eladási érték).
Létezik egy fogalom, amit talán már sokat hallottál, de nem biztos, hogy egyértelmű volt a jelentése, ez pedig az ún. eladott áruk beszerzési értéke (köznyelven ELÁBÉ). Egyszerűen megfogalmazva ezt azt jelenti, hogy az eladott áru bekerülési értéke mennyi lenne, ha változatlan formában - azon az áron amin mi vettük - adnánk tovább. A példában ez azt jelenti, hogy az értékesített 100 db termék forgalmazási költség nélküli (azaz változatlan formában való) értéke mennyi. Mivel 650 Ft-ért szerezte be a Bt. a terméket, így az ELÁBÉ-je 650 Ft x 100 db, azaz 65 000 Ft. Ezt az összeget azonnal ki is fizette a termelőnek, azaz ez biztosan nem fogja az üzleti eredményét képezni, nem keresett még rajta. Mivel az áfa nélküli árbevétel 110 500 Ft volt (az áfa tovább lesz forgatva, így nem számoljuk bele), ebből kifizetett 65 000 Ft-ot, eddig az eredménye 45 500 Ft - ezt hívjuk árréstömegnek. Volt azonban 20 000 Ft forgalmazási költség is, amit a Bt.-nek szintén ki kellett fizetnie. Ez tehát az eredményének szintén nem képezheti a részét, azaz levonandó az eddigi eredményből: 45 500 Ft - 20 000 Ft = 25 500 Ft. Ezzel megkaptuk Bukfenc Bt. üzleti eredményét.

Az átláthatóság kedvéért képletbe helyettesítve:

Áfa nélküli árbevétel (110 500 Ft)

- Eladott áruk beszerzési értéke (-65 000 Ft)

----------------------------------------------------

= Árréstömeg (45 500 Ft)

- Forgalmazási költségek (-20 000 Ft)

----------------------------------------------------

= Üzleti eredmény (25 500 Ft)

Ezzel a módszerrel termékenként meghatározhatod, hogy milyen eredményt érhetsz el az adott terméked adott árú eladásával - majd összeadva az így kijött termékenkénti eredményt, megtudhatod az összes terméked értékesítéséből adódó üzleti eredményed.

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak árképzés VI.

Ahogy ígértem, most már a konkrét árazást fogjuk vizsgálni. A piacon a különböző szerepkörben lévők szempontjából végig fogjuk vezetni a számolás lényegét - egyelőre nem a termelők, hanem a kereskedők oldaláról.

A mai bejegyzésben megnézzük, hogy egy nagykereskedelmi vállalkozás hogyan kalkulálja az árait. Te is nagykereskedő vagy, vagy ilyen vállalkozás indítására készülsz? Akkor Neked is szól ez a bejegyzés.

Kiskereskedő leszel, aki a nagykereskedőtől szerzi be az áruját? Akkor is olvasd el, hogy utána a folytatásokat tudd majd értelmezni...

Nézzük egyből egy példán:

Bukfenc Bt. egy nagykereskedelmi cég. Konkrétan hobbikellékek forgalmazásával foglalkozik. Vizsgáljuk meg, hogy a bohóc gyermekgyurma nevű termékét hogy célszerű áraznia ahhoz, hogy lehetőség szerint mindent bekalkuláljon

A gyurmákat a termelőtől 650 Ft-os nettó termelői áron tudja beszerezni, és úgy dönt, hogy meg is vesz 100 db-ot (amit az egyszerűség kedvéért mind tovább is tud adni). A termékkel kapcsolatban számos ún. forgalmazási költsége felmerülhet (szállítási költség, csomagolási költség, környezetvédelmi termékdíj, stb.). Jelen esetben az egyszerűség kedvéért egy összegben számolunk ezekkel, ami 20 000 Ft-ot jelent (később úgyis fogunk velük külön-külön foglalkozni.)

Az áru 25%-os áfa-kulcsú, és a Bt. a termék értékesítésekor 30%-os árréssel kalkulál.

Nézzük meg, milyen nettó- és bruttó nagykereskedelmi eladási árat tud a Bt realizálni úgy, hogy abba mindent belekalkuláljon?

Először mindig a bekerülési árat kell meghatározni. Ez a beszerzési árunk és a forgalmazási költségeink összesenje, azaz 650 Ft * 100 db + 20 000 Ft = 85 000 Ft. Ezt az összeget Bukfencnek ki kell fizetnie, azaz még nem keresett semmit, sőt! Azt mondtuk, hogy 30%-os árréssel kalkulál. Ha a bekerülési árra rátesszük a nagykereskedelmi árrést, megkapjuk a nettó nagykereskedelmi eladási árat, ami jelen esetben: 85 000 Ft * 0,3 = 25 500 Ft (ez az árrés), ami együtt a bekerülési árral 110 500 Ft-ot jelent.

Ez az az összeg, amit a Bt. a számláján nettó összegként fog megjeleníteni, amikor eladja a termékeket egy kiskereskedőnek. Ennek a 25%-a lesz az áfa (110 500 * 0,25 = 27 625 Ft), és az áfa + a nettó összeg adja ki a bruttó nagykereskedelmi eladási árat (110 500 Ft + 27 625 Ft = 138 125 Ft).

Mindezt képletszerűen összefoglalva:

Nettó termelői ár

+Forgalmazási költségek

----------------------------------

Bekerülési érték

+Nagykereskedelmi árrés

----------------------------------

Nettó nagykereskedelmi eladási ár

+ ÁFA

-----------------------------------------

Bruttó nagykereskedelmi eladási ár

Ha a fenti példát a 100 darabos mennyiség felszorzása nélkül végigvezeted, akkor a termék egységárát kapod meg.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Próbáld ki a saját termékeiden.

Következő alkalmakkor az alábbi tényezők vizsgálatával folytatjuk:

1. A fenti paraméterekkel Bukfenc Bt milyen nettó árbevételt tud elérni, ezáltal e termék értékesítéséből milyen üzleti eredménye adódik?
2. Tovább göngyölítve a példát megnézzük, hogy a Bukfenctől megvásárló Szaltó Kft (mint kiskereskedő) milyen árakat képez?
3. Ennek következtében hogyan alakul Szaltó Kft nettó árbevétele és a termék értékesítéséből adódó üzleti eredménye?
4. MEGLEPETÉS!!!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés V.

Kész vagy rá, hogy már sokkal körültekintőbben és okosabban alakítsd ki/változtasd az áraidat? Szeretnéd, ha a költségeid megtérülnének, a kötelezettségeidet kifizethetnéd, és még maradna is?

Akkor ne lapozd el az árképzésről szóló cikkeimet, felkiáltva, hogy: MINEK EZ NEKEM? HAGGYÁÁMÁÁÁ, OLYAN, MINTHA AZ ISKOLAPADBAN AKARNÁK A FEJEMBE TÖMNI A SOK HÜLYESÉGET, NEM ÉRTEK ÉN EBBŐL SEMMIT...

Ki kell, hogy ábrándítsalak! Deeeee, igenis érted! Mert azt akarod, hogy jobban működjön a vállalkozásod, leülsz, odafigyelve elolvasod, és rá fogsz jönni, hogy nem is olyan nehéz! Mert úgy mondom el Neked, hgy akkor is megérted, ha soha nem tanultál pénzügyi dolgokat - csak figyelj, és NE ADD FEL.

Elmesélek egy történetet: egy ismerősöm kb. két éve alapított egy céget, ahol különböző hobbikellékeket tervezett árulni. Specialitásának azt tervezte, hogy csak és kizárólag saját készítésű termékei lesznek, és ezzel lesz egyedülálló a piacon - eddig ez nagyon jól is hangzik üzletpolitikának, ugye?

És itt jön a DE! Legjobb tudása szerint kialakította az árait, de egyáltalán nem volt tisztába vele, hogy mi ennek a módja. Árulgatta a kis kütyüit - aprópénzért, és a vállalkozás újdonsága miatt meglehetősen kevés érdeklődővel -, és egyszer csak megkereste egy nagy hobbicég, hogy továbbforgalmazás céljából átvenne Tőle dolgokat.

Hogy ez mit jelenthetett volna? Bár kicsit alacsonyabb áron, de lényegesen nagyobb mennyiségben tudott volna forgalmazni, valószínűleg sokkal nagyobb árbevételt elérve - ráadásul kevesebb macerával, csomagolási és egyéb feladattal...

És hogy az én ismerősöm erre mit válaszolt? Azt, hogy az áraiból egyszerűen nem tud engedni, mert akkor már veszteséges, mert Ő ezt a lehetőséget egyszerűen nem kalkulálta bele az áraiba! Elveszítette ezt - és még ki tudja hány hasonló üzlettel való megállapodás - lehetőségét. Nem jól kalkulálta az árait, hirtelen emelni viszont nagyon nehéz, és szépen lassan fel is adta a vállalkozását. :-(

És itt jön a pozitív DE!!! Pár hónapra rá újra kezdte, mert azt gondolta, hogy Ő akkor is lát ebben fantáziát: viszont már sokkal okosabban képezte az árait. Most az a célja, hogy nagykereskedőként is működjön - sőt elsősorban akként - és hosszú távon esetleg nemzetközi irányba is elmozduljon.

Hogy ehhez hogyan kellett áraznia, hogy megérje és szabályos is legyen? Ő már tudja! Téged is érdekel?

Ígérem, most már minden kitérő nélkül, a következő bejegyzésemben mesélek erről.

Kész vagy rá, hogy Magadévá tedd ezt a tudást? Akkor gyere vissza, várlak szeretettel.

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés II.

Legutóbbi bejegyzésemben az ár jellemzői között említettem az ár rugalmasságát - akkor megígértem, hogy erről egy kicsit részletesebben is fogok mesélni. Úgy gondoltam, hogy ha már belemegyünk a rugalmasság - és annak keresletet-befolyásoló - vizsgálatába, akkor nézzük végig azt teljes körűen, ne csak az árral kapcsolatos elemzési lehetőségeket ismerjük meg - így fog teljes képet adni.

Keresletrugalmasság:

Azt fejezi ki, hogy ha valamely keresletet befolyásoló tényező 1 %-kal megváltozik, akkor hány százalékkal változik a termék kereslete. Így beszélhetünk a kereslet árrugalmasságáról, a kereslet jövedelemrugalmasságáról, és a kereslet kereszt-árrugalmasságáról.

Fentieknek megfelelően:

Kereslet árrugalmassága:

Kimutatja, hogy hány százalékkal változik meg egy termék kereslete, ha az ára 1 %-al változik.

Az eredményétől függően meg tudjuk állapítani, hogy a keresletünk árrugalmas, árrugalmatlan, vagy egységnyi árrugalmasságú - a következő bejegyzésemben ki is fogom ezeket fejteni.

A kereslet kereszt-árrugalmassága:

Azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik az egyik termék kereslete, ha egy másik termék ára 1%-kal változik. Itt már két termék viszonyában vizsgáljuk a rugalmasságot, míg az előbb még csak egy termék rugalmasságát néztük.

Az eredményétől függően információt kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termékek egymást helyettesítő termékek, egymást kiegészítik, vagy nincs kapcsolatuk - ezen információk a vállalkozásunkkal kapcsolatos döntéseket nagyban befolyásolhatják, és sokat számíthatnak.

A kereslet jövedelemrugalmassága:

Megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy termék kereslete, ha a fogyasztók jövedelme 1 %-kal változik.

Ezzel a vizsgálattal újabb csoportokra tudjuk bontani a termékeinket: normál, luxus és inferior termékekre.

Úgy gondolom, egy vállalkozásnak érdemes rugalmassági szempontokból besorolnia minden termékét. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos döntéseket készíthet elő, így közvetve iszonyú nagy szerepe lehet abban, hogy mennyire tudunk gazdaságosan vállalkozni.

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Árak, árképzés I.

Függetlenül attól, hogy milyen vállalkozásunk van, egy kérdés egészen biztos, hogy előbb vagy utóbb felmerül: milyen árakon értékesítsük a termékünket, árunkat, szolgáltatásunkat? Általánosíthatjuk vajon az árakat? Ha igen, miből tevődik össze az ár? Vagy megfogalmazhatatlan, hogy minek mennyi legyen az ára?

A kereskedelem egyik legfontosabb feladata az áruk árának meghatározása.  

Optimalizálni az árainkat meglehetősen bonyolult és összetett feladat - viszont sarkalatos kérdés a vállalkozásunk működésének a szempontjából.

Ahhoz, hogy eljussunk az ár és az árazás legmegfelelőbb módjaihoz, kezdjük az elején. Boncolgassuk néhány jellemzőjét, funkcióját az árnak, nézzük meg, hogy mi mindent kommunikál, mi mindenre képes:

• Az árat mindig pénzben fejezzük ki (ezt mondja a definíciója is, miszerint: az ár az áru (termék vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke - az árképzés minden egyes tényezője pénzben fejeződik ki, hisz a költségek is az adott pénznemben vannak meghatározva. Ez mindenki, a társadalom részéről is elfogadott.
• A kalkulált árral tulajdonképpen azt is kommunikáljuk a vevő felé, hogy szerintünk az adott áru milyen értéket képvisel - hisz az árnak értékmérő funkciója is van. Ezáltal viszont pozícionáljuk is az árunkat a piacon, hiszen ezzel helyezzük el a terméket a többi konkurens termék között.
• Piaconként (országonként, vallásonként, bármilyen helyi adottságtól függő tényezőkként) más-más lehet ugyanannak a terméknek az ára - miközben a költségei lehet, hogy ugyanolyanok. Azaz igazítható a helyi feltételekhez.
• Promóciós eszköz is az ár, hiszen promóciók, termékbevezetések az ár eszközével is elvégezhetők
• És végül, de nem utolsó sorban az ár rugalmas: viszonylag könnyen, gyorsan és olcsón megváltoztatható. Azonban ezt sem szabad ész nélkül elvégezni! Pont ma olvastam az áremelésről egy jó cikket a magyar üzleti világ honlapján. Olvasd el, hasznos lehet.

 Ennél az utolsó pontnál - az ár rugalmasságánál - azért álljunk meg egy kicsit, mert ennek vizsgálata is nagyon komoly elemzésekre adhat lehetőséget minimális erőfeszítésekkel. Ha megvizsgáljuk, hogy mennyire rugalmas egy termékünk ára, akkor könnyen lehet a működésünket előrébb vivő következtetéseket levonni egyszerű elemzésekből, gondolkodásokból.

Erről fogok mesélni a következő bejegyzésemben, ne hagyd ki, várlak vissza.
Legyen szép napod!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

"Egy valamit lehet fönt kezdeni… A gödör ásását…"

A címben szereplő gondolatrész nem az enyém, hanem az általam nagyrabecsült Vidi Ritáé. Őt eddig csak a hosnok.hu-ról "ismertem", viszont nemrég sikerült személyesen is meghallgatnom az előadását. Nagyon jó benyomást tett rám Rita, számomra Ő egy olyan ember, aki nincs elszállva Magától, csinálja a kis vállalkozását - nem is akárhogy -, és közben szimpatikus szerénységgel kommunikálja a kialakult tapasztalatait.

Az idézett mondat egy olyan cikkéből ered, ami teljes egészében szólhat Neked, kár, hogy nem én írtam. :-) De a szempontodból mindegy, hiszen nagyon jó gondolatok vannak benne. Talán új dolgot nem is ír igazán, de azzal szembesülni, hogy: jé, akkor ez a normális, hogy az elején ennyire nem megy? Jé, akkor nem is én csinálom rosszul?... azért gondolom ez jó és megnyugtató érzés. 

Olvassátok el Rita cikkét, és ha már ott jártok, nézzetek szét a honlapján, nem fogjátok megbánni:

Vidi Rita: Nem lehet a csúcson kezdeni

Emlegeti Rita az ún. felfutási tervet. Talán sejti mindenki a lényegét, de ezzel is fogok jönni a közeljövőben, és kicsit írok róla részletesebben is. :-)

Várlak vissza, legyen szép napod!

Pályázatok!

Rengeteg pályázati lehetőség létezik, melyekkel fejlesztheted, bővítheted, beindíthatod, korszerűsítheted a vállalkozásodat.

Ne ess kétségbe, és ne add fel, ha éppen nehéz! Ragadj meg minden lehetőséget, amivel csak kicsit is előrébb juthatsz. Mi lehet egy vállalkozás működésében a legnagyobb nehézség? A pénz! Mégpedig akkor, ha nincs! Akár az alapanyagokra, akár a gépek működtetésére, vagy viszonteladóknál az árukra... mindegy, mire gondolunk, mindenre lehet találni olyan pályázatot, amivel megpróbálkozva újabb reményt kaphatunk, megnyerése esetén pedig egy lehetőséget a felemelkedésre, gödörből való kimászásra...

Pályázz!!!

Oldalt létrehoztam egy kis modult, ahol pályázatokkal kapcsolatos linkeket készítettem elő Neked. Nyálazd végig, és ne félj megpróbálni!

A továbbiakban is fogom bővíteni ezeket a linkeket. Keress, figyelj, állíts be pályázati értesítőket, tartsd nyitva a szemed. ;-)

Sikeres gazdálkodást kívánok, várlak vissza!

Mennyi az az annyi?

A következőkben egy sorozatot fogok elindítani, ahol az árak képzéséről fogok sokat mesélni a profitorientált piacon - azaz akár egy kisvállalkozásban is.

Az, hogy végül mennyi pénzt tehetünk zsebre a vállalkozásunkból, óriási mértékben múlik azon, hogy milyen áron tudjuk értékesíteni a termékeinket. 

A hibás árképzés a cégünk fejlődése és az életben maradása szempontjából is meghatározó lehet!!! 

Az pedig, hogy hogyan árazunk, rengeteg feltételtől függ:

•  mi a cégünk profilja, termelők, kereskedők, vagy szolgáltatók vagyunk-e?
• az árunknak van-e valami specialitása?
• hogyan adózunk?
• külföldre is forgalmazunk?
• milyen áfa vonatkozik az árunkra?

...és így tovább, sorolhatnám még a paramétereket.

A most induló sorozatomban mind-mind végig fogjuk vizsgálni az árainkat meghatározó tényezőket. 

A sorozat végén pedig lesz egy ingyenesen letölthető meglepetésem! 

Szóval megéri benézni - no nemcsak ezért, hanem mert remélhetőleg a bejegyzések is sok tanulságot jelentenek majd.

További szép vasárnapot kívánok Mindenkinek!

Alma, alma, piros alma....

Nem is emlékszem, hogy utoljára mikor voltak - illetve mióta én élek voltak-e - ilyen mértékű esőzések rövid időn belül Magyarországon. Azon kívül, hogy a mi hangulatunkat alapvetően morcossá alakíthatja ez az időjárás, a gazdaságra, és nagyon sok mikro-, kis- és középvállalkozóra (nagyra is) is mérhetetlen terheket, problémákat, veszteségeket ró => ebből következően pedig az egész gazdaságot érinteni fogja, gondoljuk csak végig, hogy miért:

Hírek szerint a termés átlagosan egyharmada elpusztult - eddig. :-( Ez nemcsak a zöldség-gyümölcsárusokat érinti közvetlenül, hanem nagyon sok vállalkozót... közvetve pedig azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindenkit. :-(

Magyarország már közel sem olyan mértékben alapoz a mezőgazdaságára, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt (sajnos!), inkább mindent megveszünk sokkal rosszabb minőségben, mert az itthoni termelőknek már nem éri meg megtermelni. - hisz a külföldről behozott áruk leverik az árakat. A mostani időjárási viszonyok méginkább a kistermelőink ellen (is) vannak.

Én személy szerint nagyon sajnálom ezt a helyzetet, mint magánember, hisz én még mindig azt keresem egy zöldséges standon, hogy ha lehet, magyar - sőt ha tovább ragozhatom kistermelő, falusi paraszt néni-bácsi - vállalkozó saját terményét vásároljam.

Ha a Te vállalkozásod valamilyen szinten közvetlenül érintett ebben a helyzetben, akkor javaslom az éves tervedbe bekalkulálni ezt a negatív jelenséget (bár gondolom alapban is benne van, hisz egy időjárástól függő vállalkozás ezt nem hagyhatja ki). Figyeld a médiákat és híreket, hogy nem lesz-e esetleg valamilyen vis major pályázat, segítség, akármi az állam részéről, ami azokat a vállalkozásokat tudná támogatni, akik emiatt anyagilag bajba kerülnek (makrogazdasági szempontból is meggondolandó lenne, hiszen ha abszurd módon nőnek az árak, az még több embert érint:  növekszik az éhezés, egészségtelenebb ételeket fogják preferálni az emberek, mert azt fogják tudni megfizetni, ebből újabb betegségek jönnek, és így folytathatnám - beindul a lavina!)

Megpróbálok ezekre én is odafigyelni, és jelezni fogom itt, ha bármilyen információt találok, ami segíthet az érintetteken!

Napsütéses napokat kívánok mindenkinek!

Egykulcsos SZJA adórendszer - akarjuk ezt vagy inkább ne?

Népszabadság, TV2 Tények... sorban foglalkoznak azzal a hírrel, miszerint jó lesz-e nekünk ha bevezetik az egykulcsos adórendszert? MSZP szerint nem... Na de meg is lepne, ha egy véleményen lennének. :-D

Mi is az az egykulcsos adórendszer?

Leegyszerűsítve annyit jelent, hogy nincsenek adósávok, van egy bizonyos százalék (jelenleg 16, 19 vagy 20%-os kulcsokon vacilálnak), és mindenkinek ennyi személyi jövedelemadót kell befizetnie: függetlenül a jövedelmétől, attól, hogy cég-e vagy vállalkozás, mindentől. Ennyi és kész. Nem szeretnék állást foglalni, hogy ez jó lenne-e Neked, mert nagyon relatív:

• nagyon jó, ha az átlagnál többet keresel, hisz ezután lényegesen kevesebbet adóznál, mint eddig
• kissé igazságtalan a szegényebb emberekkel szemben - az MSZP számításai szerint (!) egy minimálbéres pályakezdő keresete így 2 800 Ft-tal, míg egy 30 éve pályán lévő pedagógus keresete 7 700 Ft-tal lehet kevesebb.

 Az állam szempontjából talán csökkentené a szürke/fekete gazdaságot, hiszen lényegesen átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lenne a rendszer.

És mi a helyzet a vállalkozókkal?

Orbán Viktor meghirdetett egy nemzeti konzultációsorozatot, melynek a második rendezvényén a téma a gazdasági válsághelyzet elhárítása volt. Több egymással összefogó és egymásnak ellentmondó vélemény is megfogalmazódott az ülésen:

• Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke: az adórendszer ösztönözze a gazdasági növekedést és állítsa helyre a versenyképességet - egyszerűbb, átláthatóbb legyen az adórendszer, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az egykulcsos adórendszert preferálják!

•  Balogh Ádám az adómunkacsoport vezetője: felhívta a figyelmet a túl magas adóterhekre. Konkrétan egy átlagos magya kkv (kis- és középvállalkozás) a nyeresége 57,7%-át fizeti ki adókra, ehhez kb. 330 órát tölt el adózási bürokratikus feladatokkal évente (ami további költségeket is jelent természetesen). Ő az egykulcsos adórendszert és a kisadók összevonását preferálja.

Forrás: Hírszerző

Ahogy a fentiekből is látszik, még a szakemberek véleménye is jelentősen megoszlik ebben a kérdésben. De az biztos, hogy a mostani állapot nem jó semmilyen szempontból. Azonban az egykulcsos megoldást sem látom tökéletesnek - talán egy köztes módszert kellene kitalálni, nem ebben a két végletben gondolkodni...???

Te mit gondolsz?

Balatoni turizmus - avagy hogy próbáljunk előnyt kovácsolni a hátrányból

A népszabadságban olvastam egy cikket, miszerint ha továbbra is ilyen gyenge marad a forint, akkor több külföldi túrista jöhet az idén nyáron a balatonra - ergo, akinek bármilyen a balatoni turizmussal kapcsolatos vállalkozása van (vagy akinek mobil-jellegű és effelé mozdítható), az számíthat arra, hogy nagyobb bevételre tehet szert, mint tavaly - illetve ha a vállalkozás kezdeti stádiumában van talán nagyobb jövedelmezőségi eséllyel tervezhet ezirányban, talán kevésbé lőhet mellé a beindulási terveiben.

Mi ennek az oka? Talán a többségnek nyilvánvaló, de nem biztos hogy mindenkinek, így erre pár szóban kitérnék: ha a forint gyenge, az nekünk nem annyira jó, ezt talán mindenki tudja. :-(

Viszont, ha egy külföldi helyébe képzeljük magunkat, a Számára ez azt jelenti, hogy olcsóbban tudja megvenni a saját pénzneméből a mi forintunkat, ergo ugyanannyi pénzből többet vehet, azaz jelen esetben olcsóbban nyaralhat.

Azért én nem sarkítanám le ezt a hírt kimondottan a Balatonra, vagy a turizmusra. Hiszen ha jobban belegondolunk, bármely - külföld felé irányuló - kereskedelemre, szolgáltatásra igaz ez, és a turizmuson belül sem csak a Balatont érintheti (jönnek külföldről egyéb magyarországi helyekre is).

Levonva a következtetést: érdemes átgondolni, hogy a mi konkrét vállalkozásunk profiljából kiindulva ki tudjuk-e használni valamilyen szinten ezt a jelenséget?

Gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség

Hmmm... nagy szavak! De vajon tudod-e, hogy mennyire egyszerű és evidens a tartalmuk? Fogok használni hasonló - és még csúnyább - nagy szavakat, mert a mai gazdaságot leírni, arról beszélgetni, azt tanítani még alapfokon sem lehet úgy, hogy ne használnánk ezeket. Ráadásul olyan előnye is van, hogy így elmagyarázom, leírom Neked érthetően, és meg is tanulod - ergo többet fogsz érteni szép lassan Te magad is a körülötted zajló gazdasági világból.

De hogy visszatérjek a címben szereplő szavakra: Vajon tudod, hogy ez a három fogalom - gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség - mind ugyanazt takarja? Bizonyám! Semmi más tartalma nincs, mint amit Te is tudsz és ismersz a saját vállalkozásoddal kapcsolatban, csak esetleg nem tudod ilyen szépen kifejezni! Na de majd eztán már igen. :-)

Ez a három fogalom nem mást jelent, mint a ráfordítás és a hozam viszonyát. Egy kisvállalkozásra konkretizálva is azt jelenti, hogy milyen profit (nyereség) érdekében milyen tőkét fektetsz be. Teljesen egyszerű, nem? Hiszen ezt végképp minden vállalkozó alkalmazza, enélkül nincs vállalkozás. Mindenki tudja, hogy akkor jár a legjobban, ha minél kisebb befektetéssel minél nagyobb hasznot ér el.

Milyen kategóriákról van szó ebben a gondolatrendszerben? A fent említett költségről és hozamról. Ha a hozam az árut szimbolizálja, akkor árbevételről (itt vigyázzunk kicsit: az árbevétel fogalma nem egyenlő a bevétel fogalmával. Bevétel alá egyéb bevételek is tartoznak, például pénzügyi műveletekből adódó bevételek, stb.). A költség és a hozam közé ékelődik a profit. Hiszen a költség az árura befektetett összeget takarja, a hozam/árbevétel azt, amit az áruért kapunk, de ennek csak egy része a profit, ami valóban a nyereségünk - hiszen a költséget le kell vonnunk ebből, ha most egy egyszerűsített modellt feltételezünk (bonyolultabb és az életben jellemző modell esetén vannak még állandó, nem termékeket érintő költségek, meg egy csomó minden, de ezeket majd együtt megtanuljuk).

És máris eljutottunk a gazdálkodási jelenségcsoport fogalmához - ez is jó komolynak hangzik.... :-P Hát pedig csakis a fentieket jelenti, ha pedig képlettel írjuk le, ennyi az egész: 

ár = költség + profit vagy

költség = ár - profit vagy

profit = ár - költség

Gondoltad volna, hogy ezek a fogalmak ilyen egyszerű és maguktól értetődő jelentéssel bírnak?

Remélem, tudtam valami újnak tűnő, de csak újszerűt mutatni ma Neked. :-) Ezeket a kategóriákat a következő témához kapcsolódó bejegyzésben tovább fogjuk boncolni egy kicsit - mert azért ha jobban mögéjük nézünk, már sokkal specializáltabb ismereteket is megtanulhatunk, sőt néhány elemzést, mutatószámot is fogok példákkal illusztrálni... Ha majd Te is utánam csinálod a vállalkozásoddal kapcsolatban, máris láthatsz egy-két adatot, amikből kiolvashatod, hogy esetleg kell-e az adott területen változtatnod ahhoz, hogy gazdaságilag hatékonyabb, gazdaságosabb,  jövedelmezőbb légy. :-)

Ne hagyd ki, gyere vissza minél gyakrabban, várlak szeretettel!