A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adó. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 9., péntek

Egyszerűsített foglalkoztatás


Kiszervezed a feladataidat? Van már alkalmazottad?

Még nincs, de később tervezed? Akkor akár Neked is fontos lehet ez a hír!

Hétfőn elfogadta az országgyűlés az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt. Az itt meghozott új szabályokat az alkalmi munkásokra, a mezőgazdasági- valamint idegenforgalmi idénymunkára lehet alkalmazni. Hogy összesen hány alkalmazottra vonatkozhat, az attól függ, hogy összesen mennyi alkalmazottad van. 



Meg van azért határozva, hogy milyen alkalmazottat hány napig foglalkoztathatsz, stb. - vannak feltételei. A munkavállalónak semmiféle adót/járulékot nem kell fizetnie, a munkaadó terhe is elenyésző.

Nézz utána például a HVG oldalán a részleteinek, és használd ki, ha teheted!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).
Share/Bookmark

2010. július 5., hétfő

Árak árképzés VIII.

Elutottunk odáig, hogy kikalkuláltuk a nagykereskedelmi árainkat, majd megnéztük annak a hatását az üzleti eredményre.

Nézzük meg, hogy hogyan kell képeznünk az árunkat, ha történetesen nem nagy-, hanem kiskereskedelmi cég vagyunk.

Szaltó Kft. nettó kiskereskedelmi beszerzési ára az lesz, ami a Bukfenc Bt. nettó nagykereskedelmi eladási ára volt, azaz 110 500 Ft (az egyszerűség kedvéért azt feltételezzük, hogy mind a 100 db Bohóc gyermekgyurmát átveszi a Bt-től).

Természetesen a Kft. is azért dolgozik, hogy legyen nyeresége, azaz árrést Ő is tesz rá. Legyen ez az árrés a példa kedvéért 30%. Ez azt jelenti, hogy Szaltó Kft kiskereskedelmi árrése = 110 500 Ft * 30% = 33 150 Ft
Ezt hozzáadva a beszerzési árához 143 650 Ft-ért fogja értékesíteni a gyermekgyurmát.
Mivel a termék 25% ÁFÁ-s, és ezzel is kell kalkulálni, az ÁFA 35 913 Ft lesz, így a bruttó kiskereskedelmi eladási ára: 179 563 Ft.

A számítás metodikája ahogy fent látható nagyon hasonló a nagyker-céghez (forgalmazási költséget az ott leírtakhoz hasonlóan természetesen itt is bekalkulálhatunk.

Érdemes megnézni, hogy a Bohóc gyermekgyurma eredeti, termelőtől induló árához képest mennyivel többre jön ki, mire a piacra kerül....

Ugye, most már érted, hogy miért annyival drágább valami a boltban, mint amennyiért a termelő tudja eladni?

Ugye már tudod milyen tényezőkkel kell kalkulálnod ahhoz, hogy biztosan olyan áraid legyenek a kereskedelmi cégedben, amivel később nem lehetsz veszteséges?

Azt azért minden esetben érdemes figyelembe venni, hogy az adott áron eladható-e a termék: ha nem, akkor le kell faragnod az árrésedből, így viszont kevesebb lesz a bevételed. Mérlegelj! Ha olyan olcsón kell értékesítened egy terméket az eladhatóság, piaci verseny miatt, ami Neked már nem gazdaságos - esetleg veszteséges - lenne, akkor inkább válts profilt, dolgozz más termékek forgalmazásával! Végezz piackutatást, és ne félj ésszerűen változtatni!




Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).
Share/Bookmark

2010. június 28., hétfő

Társasági adócsökkentés

Milyen vállalkozási formában dolgozol? Egyéni vállalkozás? Bt? Kft, vagy valami más?
És hogy adózol? EVÁ-s vagy? Vagy a nyereséged után társasági adót fizetsz? Akár ez, akár az, nagyon fontos lehet Neked is az alábbi hír.

Most olvastam néhány hírt a Népszabadságban, ami fontos a vállalkozókra nézve:

Bejelentették, hogy csökkenteni fogják a vállalkozások társasági adó kulcsát 10 %-ra. Ez a változtatás év közepétől fog érvénybe lépni, ezért átmeneti szabályozást hoz a kormány: meg kell osztani az adóalapot a július elseje előtti és utáni részre.

Azaz a következőképpen kell majd számolni a társasági adót:
Társasági adó = június 30-ig az adóalap * eddigi társasági adókulccsal + július 1-től december 31-ig a társasági adóalap * új társasági adókulccsal


A 10 %-os adókulcs eddig is létezett. De csak azoknak a cégeknek, akiknek az éves jövedelme nem érte el az 50 millió forintot, mindenki másnak 16% volt - nos, ez a határ lett most kitolva 500 millió forintra! Azt gondolom, hogy ez minden kis- és középvállalkozást érint, sőt sok nagyot is, ezért érdemes foglalkozni vele, mert nem kis megtakarítást jelenthet adott esetben az a 6%.

Gondolkodjunk el ezen, szintén nagyon fontos tényezője lehet a vállalkozásunk eredményének!

És akkor most a fenti hír ismeret
ében újra megkérdezem: EVÁ-s vagy? Ha igen, akkor miért? Mert nincs túl sok elszámolható számlád? Mennyire nincs elég?

Ennél az adókulcs különbözetnél már érdemes leülni a könyvelőddel, és újra átszámolni, hogy milyen nyereséggel vállalkozol, arra mennyi lenne a társasági adód és ÁFA különbözeted, szemben a 30%-os EVÁ-val??? Még mindig megéri az EVA?

Számolj! És ha megéri, akkor válts más vállalkozási formára, vagy adózásra.



Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).
Share/Bookmark

2010. június 22., kedd

Árak árképzés VI.

Ahogy ígértem, most már a konkrét árazást fogjuk vizsgálni. A piacon a különböző szerepkörben lévők szempontjából végig fogjuk vezetni a számolás lényegét - egyelőre nem a termelők, hanem a kereskedők oldaláról.

A mai bejegyzésben megnézzük, hogy egy nagykereskedelmi vállalkozás hogyan kalkulálja az árait. Te is nagykereskedő vagy, vagy ilyen vállalkozás indítására készülsz? Akkor Neked is szól ez a bejegyzés.

Kiskereskedő leszel, aki a nagykereskedőtől szerzi be az áruját? Akkor is olvasd el, hogy utána a folytatásokat tudd majd értelmezni...

Nézzük egyből egy példán:

Bukfenc Bt. egy nagykereskedelmi cég. Konkrétan hobbikellékek forgalmazásával foglalkozik. Vizsgáljuk meg, hogy a bohóc gyermekgyurma nevű termékét hogy célszerű áraznia ahhoz, hogy lehetőség szerint mindent bekalkuláljon
A gyurmákat a termelőtől 650 Ft-os nettó termelői áron tudja beszerezni, és úgy dönt, hogy meg is vesz 100 db-ot (amit az egyszerűség kedvéért mind tovább is tud adni). A termékkel kapcsolatban számos ún. forgalmazási költsége felmerülhet (szállítási költség, csomagolási költség, környezetvédelmi termékdíj, stb.). Jelen esetben az egyszerűség kedvéért egy összegben számolunk ezekkel, ami 20 000 Ft-ot jelent (később úgyis fogunk velük külön-külön foglalkozni.)
Az áru 25%-os áfa-kulcsú, és a Bt. a termék értékesítésekor 30%-os árréssel kalkulál.

Nézzük meg, milyen nettó- és bruttó nagykereskedelmi eladási árat tud a Bt realizálni úgy, hogy abba mindent belekalkuláljon?

Először mindig a bekerülési árat kell meghatározni. Ez a beszerzési árunk és a forgalmazási költségeink összesenje, azaz 650 Ft * 100 db + 20 000 Ft = 85 000 Ft. Ezt az összeget Bukfencnek ki kell fizetnie, azaz még nem keresett semmit, sőt! Azt mondtuk, hogy 30%-os árréssel kalkulál. Ha a bekerülési árra rátesszük a nagykereskedelmi árrést, megkapjuk a nettó nagykereskedelmi eladási árat, ami jelen esetben: 85 000 Ft * 0,3 = 25 500 Ft (ez az árrés), ami együtt a bekerülési árral 110 500 Ft-ot jelent.
Ez az az összeg, amit a Bt. a számláján nettó összegként fog megjeleníteni, amikor eladja a termékeket egy kiskereskedőnek. Ennek a 25%-a lesz az áfa (110 500 * 0,25 = 27 625 Ft), és az áfa + a nettó összeg adja ki a bruttó nagykereskedelmi eladási árat (110 500 Ft + 27 625 Ft = 138 125 Ft).

Mindezt képletszerűen összefoglalva:

Nettó termelői ár
+Forgalmazási költségek
----------------------------------
Bekerülési érték
+Nagykereskedelmi árrés
----------------------------------
Nettó nagykereskedelmi eladási ár
+ ÁFA
-----------------------------------------
Bruttó nagykereskedelmi eladási ár

Ha a fenti példát a 100 darabos mennyiség felszorzása nélkül végigvezeted, akkor a termék egységárát kapod meg.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Próbáld ki a saját termékeiden.

Következő alkalmakkor az alábbi tényezők vizsgálatával folytatjuk:
  1. A fenti paraméterekkel Bukfenc Bt milyen nettó árbevételt tud elérni, ezáltal e termék értékesítéséből milyen üzleti eredménye adódik?
  2. Tovább göngyölítve a példát megnézzük, hogy a Bukfenctől megvásárló Szaltó Kft (mint kiskereskedő) milyen árakat képez?
  3. Ennek következtében hogyan alakul Szaltó Kft nettó árbevétele és a termék értékesítéséből adódó üzleti eredménye?
  4. MEGLEPETÉS!!!


Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).
Share/Bookmark

2010. június 6., vasárnap

Mennyi az az annyi?

A következőkben egy sorozatot fogok elindítani, ahol az árak képzéséről fogok sokat mesélni a profitorientált piacon - azaz akár egy kisvállalkozásban is.

Az, hogy végül mennyi pénzt tehetünk zsebre a vállalkozásunkból, óriási mértékben múlik azon, hogy milyen áron tudjuk értékesíteni a termékeinket. 

A hibás árképzés a cégünk fejlődése és az életben maradása szempontjából is meghatározó lehet!!! 

Az pedig, hogy hogyan árazunk, rengeteg feltételtől függ:
  •  mi a cégünk profilja, termelők, kereskedők, vagy szolgáltatók vagyunk-e?
  • az árunknak van-e valami specialitása?
  • hogyan adózunk?
  • külföldre is forgalmazunk?
  • milyen áfa vonatkozik az árunkra?
...és így tovább, sorolhatnám még a paramétereket.

A most induló sorozatomban mind-mind végig fogjuk vizsgálni az árainkat meghatározó tényezőket. 

A sorozat végén pedig lesz egy ingyenesen letölthető meglepetésem! 

Szóval megéri benézni - no nemcsak ezért, hanem mert remélhetőleg a bejegyzések is sok tanulságot jelentenek majd.

További szép vasárnapot kívánok Mindenkinek!



2010. június 3., csütörtök

Egykulcsos SZJA adórendszer - akarjuk ezt vagy inkább ne?

Népszabadság, TV2 Tények... sorban foglalkoznak azzal a hírrel, miszerint jó lesz-e nekünk ha bevezetik az egykulcsos adórendszert? MSZP szerint nem... Na de meg is lepne, ha egy véleményen lennének. :-D

Mi is az az egykulcsos adórendszer?

Leegyszerűsítve annyit jelent, hogy nincsenek adósávok, van egy bizonyos százalék (jelenleg 16, 19 vagy 20%-os kulcsokon vacilálnak), és mindenkinek ennyi személyi jövedelemadót kell befizetnie: függetlenül a jövedelmétől, attól, hogy cég-e vagy vállalkozás, mindentől. Ennyi és kész. Nem szeretnék állást foglalni, hogy ez jó lenne-e Neked, mert nagyon relatív:
  • nagyon jó, ha az átlagnál többet keresel, hisz ezután lényegesen kevesebbet adóznál, mint eddig
  • kissé igazságtalan a szegényebb emberekkel szemben - az MSZP számításai szerint (!) egy minimálbéres pályakezdő keresete így 2 800 Ft-tal, míg egy 30 éve pályán lévő pedagógus keresete 7 700 Ft-tal lehet kevesebb.
 Az állam szempontjából talán csökkentené a szürke/fekete gazdaságot, hiszen lényegesen átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lenne a rendszer.

És mi a helyzet a vállalkozókkal?

Orbán Viktor meghirdetett egy nemzeti konzultációsorozatot, melynek a második rendezvényén a téma a gazdasági válsághelyzet elhárítása volt. Több egymással összefogó és egymásnak ellentmondó vélemény is megfogalmazódott az ülésen:
  • Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke: az adórendszer ösztönözze a gazdasági növekedést és állítsa helyre a versenyképességet - egyszerűbb, átláthatóbb legyen az adórendszer, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az egykulcsos adórendszert preferálják!
  •  Balogh Ádám az adómunkacsoport vezetője: felhívta a figyelmet a túl magas adóterhekre. Konkrétan egy átlagos magya kkv (kis- és középvállalkozás) a nyeresége 57,7%-át fizeti ki adókra, ehhez kb. 330 órát tölt el adózási bürokratikus feladatokkal évente (ami további költségeket is jelent természetesen). Ő az egykulcsos adórendszert és a kisadók összevonását preferálja.
Forrás: Hírszerző

Ahogy a fentiekből is látszik, még a szakemberek véleménye is jelentősen megoszlik ebben a kérdésben. De az biztos, hogy a mostani állapot nem jó semmilyen szempontból. Azonban az egykulcsos megoldást sem látom tökéletesnek - talán egy köztes módszert kellene kitalálni, nem ebben a két végletben gondolkodni...???

Te mit gondolsz?