Árak árképzés VII.

Az előző bejegyzésemben megnéztük egy konkrét példán, hogy egy nagykereskedelmi cég hogyan kalkulálja ki az árait. Hasznos volt? Kipróbáltad a saját termékeiden? Írd meg a tapasztalataidat, kérdéseidet.

Most megmutatom, hogy Bukfenc Bt. a bohóc gyermekgyurma ott kiszámolt eladási árával hogyan alakította az üzleti eredményét. Ehhez a példát vissza fogjuk bontani olyan szempontok szerint, amiből levezethető az adott termék forgalmazásából származó üzleti eredménye. 

Azt számoltuk, hogy a Bt. bruttó nagykereskedelmi eladási ára 138 125 Ft lett. Ezt az összeget kapja meg az eladása után, azaz ez az árbevétele. Mivel ez tartalmazza az áfát is, áfás árbevételnek nevezzük.
Az áfa nélküli árbevétele 110 500 Ft volt (nettó nagykereskedelmi eladási érték).
Létezik egy fogalom, amit talán már sokat hallottál, de nem biztos, hogy egyértelmű volt a jelentése, ez pedig az ún. eladott áruk beszerzési értéke (köznyelven ELÁBÉ). Egyszerűen megfogalmazva ezt azt jelenti, hogy az eladott áru bekerülési értéke mennyi lenne, ha változatlan formában - azon az áron amin mi vettük - adnánk tovább. A példában ez azt jelenti, hogy az értékesített 100 db termék forgalmazási költség nélküli (azaz változatlan formában való) értéke mennyi. Mivel 650 Ft-ért szerezte be a Bt. a terméket, így az ELÁBÉ-je 650 Ft x 100 db, azaz 65 000 Ft. Ezt az összeget azonnal ki is fizette a termelőnek, azaz ez biztosan nem fogja az üzleti eredményét képezni, nem keresett még rajta. Mivel az áfa nélküli árbevétel 110 500 Ft volt (az áfa tovább lesz forgatva, így nem számoljuk bele), ebből kifizetett 65 000 Ft-ot, eddig az eredménye 45 500 Ft - ezt hívjuk árréstömegnek. Volt azonban 20 000 Ft forgalmazási költség is, amit a Bt.-nek szintén ki kellett fizetnie. Ez tehát az eredményének szintén nem képezheti a részét, azaz levonandó az eddigi eredményből: 45 500 Ft - 20 000 Ft = 25 500 Ft. Ezzel megkaptuk Bukfenc Bt. üzleti eredményét.

Az átláthatóság kedvéért képletbe helyettesítve:

Áfa nélküli árbevétel (110 500 Ft)

- Eladott áruk beszerzési értéke (-65 000 Ft)

----------------------------------------------------

= Árréstömeg (45 500 Ft)

- Forgalmazási költségek (-20 000 Ft)

----------------------------------------------------

= Üzleti eredmény (25 500 Ft)

Ezzel a módszerrel termékenként meghatározhatod, hogy milyen eredményt érhetsz el az adott terméked adott árú eladásával - majd összeadva az így kijött termékenkénti eredményt, megtudhatod az összes terméked értékesítéséből adódó üzleti eredményed.

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak árképzés VI.

Ahogy ígértem, most már a konkrét árazást fogjuk vizsgálni. A piacon a különböző szerepkörben lévők szempontjából végig fogjuk vezetni a számolás lényegét - egyelőre nem a termelők, hanem a kereskedők oldaláról.

A mai bejegyzésben megnézzük, hogy egy nagykereskedelmi vállalkozás hogyan kalkulálja az árait. Te is nagykereskedő vagy, vagy ilyen vállalkozás indítására készülsz? Akkor Neked is szól ez a bejegyzés.

Kiskereskedő leszel, aki a nagykereskedőtől szerzi be az áruját? Akkor is olvasd el, hogy utána a folytatásokat tudd majd értelmezni...

Nézzük egyből egy példán:

Bukfenc Bt. egy nagykereskedelmi cég. Konkrétan hobbikellékek forgalmazásával foglalkozik. Vizsgáljuk meg, hogy a bohóc gyermekgyurma nevű termékét hogy célszerű áraznia ahhoz, hogy lehetőség szerint mindent bekalkuláljon

A gyurmákat a termelőtől 650 Ft-os nettó termelői áron tudja beszerezni, és úgy dönt, hogy meg is vesz 100 db-ot (amit az egyszerűség kedvéért mind tovább is tud adni). A termékkel kapcsolatban számos ún. forgalmazási költsége felmerülhet (szállítási költség, csomagolási költség, környezetvédelmi termékdíj, stb.). Jelen esetben az egyszerűség kedvéért egy összegben számolunk ezekkel, ami 20 000 Ft-ot jelent (később úgyis fogunk velük külön-külön foglalkozni.)

Az áru 25%-os áfa-kulcsú, és a Bt. a termék értékesítésekor 30%-os árréssel kalkulál.

Nézzük meg, milyen nettó- és bruttó nagykereskedelmi eladási árat tud a Bt realizálni úgy, hogy abba mindent belekalkuláljon?

Először mindig a bekerülési árat kell meghatározni. Ez a beszerzési árunk és a forgalmazási költségeink összesenje, azaz 650 Ft * 100 db + 20 000 Ft = 85 000 Ft. Ezt az összeget Bukfencnek ki kell fizetnie, azaz még nem keresett semmit, sőt! Azt mondtuk, hogy 30%-os árréssel kalkulál. Ha a bekerülési árra rátesszük a nagykereskedelmi árrést, megkapjuk a nettó nagykereskedelmi eladási árat, ami jelen esetben: 85 000 Ft * 0,3 = 25 500 Ft (ez az árrés), ami együtt a bekerülési árral 110 500 Ft-ot jelent.

Ez az az összeg, amit a Bt. a számláján nettó összegként fog megjeleníteni, amikor eladja a termékeket egy kiskereskedőnek. Ennek a 25%-a lesz az áfa (110 500 * 0,25 = 27 625 Ft), és az áfa + a nettó összeg adja ki a bruttó nagykereskedelmi eladási árat (110 500 Ft + 27 625 Ft = 138 125 Ft).

Mindezt képletszerűen összefoglalva:

Nettó termelői ár

+Forgalmazási költségek

----------------------------------

Bekerülési érték

+Nagykereskedelmi árrés

----------------------------------

Nettó nagykereskedelmi eladási ár

+ ÁFA

-----------------------------------------

Bruttó nagykereskedelmi eladási ár

Ha a fenti példát a 100 darabos mennyiség felszorzása nélkül végigvezeted, akkor a termék egységárát kapod meg.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Próbáld ki a saját termékeiden.

Következő alkalmakkor az alábbi tényezők vizsgálatával folytatjuk:

1. A fenti paraméterekkel Bukfenc Bt milyen nettó árbevételt tud elérni, ezáltal e termék értékesítéséből milyen üzleti eredménye adódik?
2. Tovább göngyölítve a példát megnézzük, hogy a Bukfenctől megvásárló Szaltó Kft (mint kiskereskedő) milyen árakat képez?
3. Ennek következtében hogyan alakul Szaltó Kft nettó árbevétele és a termék értékesítéséből adódó üzleti eredménye?
4. MEGLEPETÉS!!!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés V.

Kész vagy rá, hogy már sokkal körültekintőbben és okosabban alakítsd ki/változtasd az áraidat? Szeretnéd, ha a költségeid megtérülnének, a kötelezettségeidet kifizethetnéd, és még maradna is?

Akkor ne lapozd el az árképzésről szóló cikkeimet, felkiáltva, hogy: MINEK EZ NEKEM? HAGGYÁÁMÁÁÁ, OLYAN, MINTHA AZ ISKOLAPADBAN AKARNÁK A FEJEMBE TÖMNI A SOK HÜLYESÉGET, NEM ÉRTEK ÉN EBBŐL SEMMIT...

Ki kell, hogy ábrándítsalak! Deeeee, igenis érted! Mert azt akarod, hogy jobban működjön a vállalkozásod, leülsz, odafigyelve elolvasod, és rá fogsz jönni, hogy nem is olyan nehéz! Mert úgy mondom el Neked, hgy akkor is megérted, ha soha nem tanultál pénzügyi dolgokat - csak figyelj, és NE ADD FEL.

Elmesélek egy történetet: egy ismerősöm kb. két éve alapított egy céget, ahol különböző hobbikellékeket tervezett árulni. Specialitásának azt tervezte, hogy csak és kizárólag saját készítésű termékei lesznek, és ezzel lesz egyedülálló a piacon - eddig ez nagyon jól is hangzik üzletpolitikának, ugye?

És itt jön a DE! Legjobb tudása szerint kialakította az árait, de egyáltalán nem volt tisztába vele, hogy mi ennek a módja. Árulgatta a kis kütyüit - aprópénzért, és a vállalkozás újdonsága miatt meglehetősen kevés érdeklődővel -, és egyszer csak megkereste egy nagy hobbicég, hogy továbbforgalmazás céljából átvenne Tőle dolgokat.

Hogy ez mit jelenthetett volna? Bár kicsit alacsonyabb áron, de lényegesen nagyobb mennyiségben tudott volna forgalmazni, valószínűleg sokkal nagyobb árbevételt elérve - ráadásul kevesebb macerával, csomagolási és egyéb feladattal...

És hogy az én ismerősöm erre mit válaszolt? Azt, hogy az áraiból egyszerűen nem tud engedni, mert akkor már veszteséges, mert Ő ezt a lehetőséget egyszerűen nem kalkulálta bele az áraiba! Elveszítette ezt - és még ki tudja hány hasonló üzlettel való megállapodás - lehetőségét. Nem jól kalkulálta az árait, hirtelen emelni viszont nagyon nehéz, és szépen lassan fel is adta a vállalkozását. :-(

És itt jön a pozitív DE!!! Pár hónapra rá újra kezdte, mert azt gondolta, hogy Ő akkor is lát ebben fantáziát: viszont már sokkal okosabban képezte az árait. Most az a célja, hogy nagykereskedőként is működjön - sőt elsősorban akként - és hosszú távon esetleg nemzetközi irányba is elmozduljon.

Hogy ehhez hogyan kellett áraznia, hogy megérje és szabályos is legyen? Ő már tudja! Téged is érdekel?

Ígérem, most már minden kitérő nélkül, a következő bejegyzésemben mesélek erről.

Kész vagy rá, hogy Magadévá tedd ezt a tudást? Akkor gyere vissza, várlak szeretettel.

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés IV.

NNNaaa! Előző bejegyzésemben kiéltem jóbonyolultszárazdehaezerrelfigyelszmegérted jellegű bejegyzési metodikámat. Ugye, azért végigolvastad? Mindent értesz? Vagy azt gondolod, minek ez a sok bonyolítás, egyszerűen mondjam el hogyan árazz és kész?

Az is eljön, már csak pici türelem. Látnod kell a mögöttes összefüggéseket is ahhoz, hogy gazdaságosan és profin tudd vezényelni a céged működését. Ha nincs pénzügyi szakember melletted, illetve Te sem vagy az, akkor itt az ideje, hogy tanulj - fejleszd a céged, majd learasd a megnövekedett profitodat.

Én segítek Neked! Ezért hoztam létre ezt a blogot! Olvass, gondolkodj, és KÉRDEZZ bármikor, bármi felmerül Benned, vagy ha valamit nem érthetően írtam és érdekelne, vagy bármi okod adódna erre! Én itt vagyok, és segítek...

És akkor még egy utolsó szösszenet erejéig térjünk vissza a rugalmasságokra - unod már mi?! :-D Bocsi, tényleg utolsó, és van egy jó hírem:

Most egy példát fogunk megnézni a kereslet árrugalmasságára (pontosabban rugalmatlanságára). A példa alapján meg fogjuk nézni, hogy milyen hatása van az eredménynek az árbevételünkre, és máris meg fogod érteni, hogy miért fárasztottalak annyit ezzel a témával:

Tegyük fel, hogy van egy terméked, aminek az ára eredetileg 1 000 Ft volt, de felemelted 1 500 Ft-ra, mert úgy kívánta az infláció, gazdaság, vagy egyszerűen csak Te. :-) A forgalmad adott mondjuk egy hónap alatt 100 darab volt az 1 000 Ft-os árral, ugyanígy egy hónap alatt 80 db a magasabb árral.

Ha átszámoljuk, az árunk 50%-kal nőtt, viszont a forgalmunk ezzel szemben csak 20%-kal csökkent. Mivel a kereslet nem olyan mértékben változott, mint az ár, árrugalmatlan termékről beszélünk az előző bejegyzéseim alapján.

Nézzük meg, mit jelent ez az árbevételünk szempontjából: Az 1 000 Ft-os árral eladott 100 db-ból 100 000 Ft-os árbevételt tudtál realizálni. Az 1 500 Ft-os árral és a 80 darabos eladással viszont 120 000 Ft-ot.

Mi ebből a tanulság? Ha egy terméked árrugalmatlan, akkor hiába növeled az árát, nem lesz annyival kevesebb a mennyiség, hogy ne érje meg - az árbevételed nőni fog mindenképpen!

 Természetesen a fenti példa ellenkezője igaz az árrugalmas termékre, és így tovább lehet vinni a logikát a többi rugalmasságra is.

Na ugye, hogy ugye? Érdemes ismerned, hogy mely termékednek milyen a rugalmassága, és a fentihez hasonlóan elemezgetni, gondolkodni....

És ha gondolkodva vállalkozol, akkor még akár egy ilyen piacon is tuti profitot termelsz. :-D

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés III.

Ahogy tegnap ígértem, ma még néhány szót szeretnék a keresletrugalmasságokról ejteni. Tegnap átnéztük, hogy melyiknek mi is a lényege, definíciója.

Na de mit kezdjünk mi akkor most ezzel a gyakorlatban a vállalkozásunkban?

Nézzük végig az egyes keresletrugalmasság-típusonként, hogy milyen eredményeket kaphatunk a vizsgálatakor, és abból milyen következtetéseket vonhatunk le?

A kereslet árrugalmassága a gyakorlatban:

Ha a kereslet kisebb mértékben változik, mint az ár, akkor a vizsgált termékünk egy árrugalmatlan keresletű termék. Ellenkező esetben árrugalmas termékről beszélhetünk. Ha pedig pont ugyanolyan mértékben változik a kereslet, akkor egységnyi árrugalmasságú termékkel van dolgunk.

Nézzük meg ezt az ábrát: a diagrammon a P jelenti az árat, a Q pedig a mennyiséget. Ha például csökkentjük az árat P1-ről P2-re, akkor az eladott mennyiségünk is ránézésre ugyanolyan mértékben nő ezen az ábrán - ez tehát egy egységnyi árrugalmasságú terméket ábrázol. Árrugalmas vagy árrugalmatlan termék esetén a görbe meredeksége változik. Ha egy vízszintes vonalat látunk, akkor végtelenül rugalmas termékről beszélünk, ha egy függőleges vonalat, akkor pedig teljesen rugalmatlan keresletű termékről.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Mindig aszerint tervezzük meg az áraink változtatását (ez többnyire ugye áremelést jelent), hogy tudatában vagyunk a termékeink árrugalmassági jellemzőinek! Ha egy árrugalmas termék árát növeljük, akkor az árbevételünk csökkenni fog, ha csökkentjük, akkor az árbevételünk az adott termékből kifolyólag nő.

A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:

• A termék helyettesíthetősége - a helyettesítő termék árának a közelsége
• A termék árának a közelsége a célcsoport fogyasztók jövedelméhez

A kereslet kereszt-árrugalmassága a gyakorlatban:

Ahogy a tegnapi bejegyzésemben is említettem, itt ugye már több termék egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk. 

Ha a kereszt-árrugalmasság értéke pozitív, akkor egymást helyettesítő termékekről beszélünk, ha viszont negatív, akkor egymást kiegészítő termékekről van szó (nulla esetén pedig nincs kapcsolat a két termék között).

Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a gyakorlatban?

Helyettesítő termékeknél, ha mindkét termék árát meg kell emelnünk, számíthatunk arra, hogy ha például az egyik árrugalmatlan, akkor az marad gazdaságosabb, hisz annak a kereslete nem fog olyan mértékben csökkenni, mint ahogy megemeltük az árat - sőt, a másik termékünk helyett valószínűleg inkább ezt fogják választani a fogyasztóink, miután helyettesítők.

Érdemes átgondolni tehát az árváltoztatási stratégiánkat a következők szerint IS (és még nagyon sok szempont szerint, amikről fogunk még "beszélni"): 

• mely terméket emeljük, annak milyen hatása lesz az árbevételünkre (érdemes elkészíteni a termékek fenti görbéit, mert azon szemléletesen azonnal látszik, hogy mely termékekhez nyúljunk)
• milyen hosszú távú célokat akarunk elérni (nagyobb árbevétel, értéknövelés, marketing fogások, stb.), annak milyen keresletrugalmassági jellemzővel rendelkező termékünk felel meg
• ha a kiválasztott termék árát változtatjuk, az mely más termékekre és milyen hatást gyakorol.

Jó elmélkedést, tervezést és okosan kivitelezett áremelést kívánok!

Várlak vissza holnap is!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Mennyi az az annyi?

A következőkben egy sorozatot fogok elindítani, ahol az árak képzéséről fogok sokat mesélni a profitorientált piacon - azaz akár egy kisvállalkozásban is.

Az, hogy végül mennyi pénzt tehetünk zsebre a vállalkozásunkból, óriási mértékben múlik azon, hogy milyen áron tudjuk értékesíteni a termékeinket. 

A hibás árképzés a cégünk fejlődése és az életben maradása szempontjából is meghatározó lehet!!! 

Az pedig, hogy hogyan árazunk, rengeteg feltételtől függ:

•  mi a cégünk profilja, termelők, kereskedők, vagy szolgáltatók vagyunk-e?
• az árunknak van-e valami specialitása?
• hogyan adózunk?
• külföldre is forgalmazunk?
• milyen áfa vonatkozik az árunkra?

...és így tovább, sorolhatnám még a paramétereket.

A most induló sorozatomban mind-mind végig fogjuk vizsgálni az árainkat meghatározó tényezőket. 

A sorozat végén pedig lesz egy ingyenesen letölthető meglepetésem! 

Szóval megéri benézni - no nemcsak ezért, hanem mert remélhetőleg a bejegyzések is sok tanulságot jelentenek majd.

További szép vasárnapot kívánok Mindenkinek!

Gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség

Hmmm... nagy szavak! De vajon tudod-e, hogy mennyire egyszerű és evidens a tartalmuk? Fogok használni hasonló - és még csúnyább - nagy szavakat, mert a mai gazdaságot leírni, arról beszélgetni, azt tanítani még alapfokon sem lehet úgy, hogy ne használnánk ezeket. Ráadásul olyan előnye is van, hogy így elmagyarázom, leírom Neked érthetően, és meg is tanulod - ergo többet fogsz érteni szép lassan Te magad is a körülötted zajló gazdasági világból.

De hogy visszatérjek a címben szereplő szavakra: Vajon tudod, hogy ez a három fogalom - gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség - mind ugyanazt takarja? Bizonyám! Semmi más tartalma nincs, mint amit Te is tudsz és ismersz a saját vállalkozásoddal kapcsolatban, csak esetleg nem tudod ilyen szépen kifejezni! Na de majd eztán már igen. :-)

Ez a három fogalom nem mást jelent, mint a ráfordítás és a hozam viszonyát. Egy kisvállalkozásra konkretizálva is azt jelenti, hogy milyen profit (nyereség) érdekében milyen tőkét fektetsz be. Teljesen egyszerű, nem? Hiszen ezt végképp minden vállalkozó alkalmazza, enélkül nincs vállalkozás. Mindenki tudja, hogy akkor jár a legjobban, ha minél kisebb befektetéssel minél nagyobb hasznot ér el.

Milyen kategóriákról van szó ebben a gondolatrendszerben? A fent említett költségről és hozamról. Ha a hozam az árut szimbolizálja, akkor árbevételről (itt vigyázzunk kicsit: az árbevétel fogalma nem egyenlő a bevétel fogalmával. Bevétel alá egyéb bevételek is tartoznak, például pénzügyi műveletekből adódó bevételek, stb.). A költség és a hozam közé ékelődik a profit. Hiszen a költség az árura befektetett összeget takarja, a hozam/árbevétel azt, amit az áruért kapunk, de ennek csak egy része a profit, ami valóban a nyereségünk - hiszen a költséget le kell vonnunk ebből, ha most egy egyszerűsített modellt feltételezünk (bonyolultabb és az életben jellemző modell esetén vannak még állandó, nem termékeket érintő költségek, meg egy csomó minden, de ezeket majd együtt megtanuljuk).

És máris eljutottunk a gazdálkodási jelenségcsoport fogalmához - ez is jó komolynak hangzik.... :-P Hát pedig csakis a fentieket jelenti, ha pedig képlettel írjuk le, ennyi az egész: 

ár = költség + profit vagy

költség = ár - profit vagy

profit = ár - költség

Gondoltad volna, hogy ezek a fogalmak ilyen egyszerű és maguktól értetődő jelentéssel bírnak?

Remélem, tudtam valami újnak tűnő, de csak újszerűt mutatni ma Neked. :-) Ezeket a kategóriákat a következő témához kapcsolódó bejegyzésben tovább fogjuk boncolni egy kicsit - mert azért ha jobban mögéjük nézünk, már sokkal specializáltabb ismereteket is megtanulhatunk, sőt néhány elemzést, mutatószámot is fogok példákkal illusztrálni... Ha majd Te is utánam csinálod a vállalkozásoddal kapcsolatban, máris láthatsz egy-két adatot, amikből kiolvashatod, hogy esetleg kell-e az adott területen változtatnod ahhoz, hogy gazdaságilag hatékonyabb, gazdaságosabb,  jövedelmezőbb légy. :-)

Ne hagyd ki, gyere vissza minél gyakrabban, várlak szeretettel!