Árak árképzés VIII.

Elutottunk odáig, hogy kikalkuláltuk a nagykereskedelmi árainkat, majd megnéztük annak a hatását az üzleti eredményre.

Nézzük meg, hogy hogyan kell képeznünk az árunkat, ha történetesen nem nagy-, hanem kiskereskedelmi cég vagyunk.

Szaltó Kft. nettó kiskereskedelmi beszerzési ára az lesz, ami a Bukfenc Bt. nettó nagykereskedelmi eladási ára volt, azaz 110 500 Ft (az egyszerűség kedvéért azt feltételezzük, hogy mind a 100 db Bohóc gyermekgyurmát átveszi a Bt-től).

Természetesen a Kft. is azért dolgozik, hogy legyen nyeresége, azaz árrést Ő is tesz rá. Legyen ez az árrés a példa kedvéért 30%. Ez azt jelenti, hogy Szaltó Kft kiskereskedelmi árrése = 110 500 Ft * 30% = 33 150 Ft

Ezt hozzáadva a beszerzési árához 143 650 Ft-ért fogja értékesíteni a gyermekgyurmát.

Mivel a termék 25% ÁFÁ-s, és ezzel is kell kalkulálni, az ÁFA 35 913 Ft lesz, így a bruttó kiskereskedelmi eladási ára: 179 563 Ft.

A számítás metodikája ahogy fent látható nagyon hasonló a nagyker-céghez (forgalmazási költséget az ott leírtakhoz hasonlóan természetesen itt is bekalkulálhatunk.

Érdemes megnézni, hogy a Bohóc gyermekgyurma eredeti, termelőtől induló árához képest mennyivel többre jön ki, mire a piacra kerül....

Ugye, most már érted, hogy miért annyival drágább valami a boltban, mint amennyiért a termelő tudja eladni?

Ugye már tudod milyen tényezőkkel kell kalkulálnod ahhoz, hogy biztosan olyan áraid legyenek a kereskedelmi cégedben, amivel később nem lehetsz veszteséges?

Azt azért minden esetben érdemes figyelembe venni, hogy az adott áron eladható-e a termék: ha nem, akkor le kell faragnod az árrésedből, így viszont kevesebb lesz a bevételed. Mérlegelj! Ha olyan olcsón kell értékesítened egy terméket az eladhatóság, piaci verseny miatt, ami Neked már nem gazdaságos - esetleg veszteséges - lenne, akkor inkább válts profilt, dolgozz más termékek forgalmazásával! Végezz piackutatást, és ne félj ésszerűen változtatni!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak árképzés VI.

Ahogy ígértem, most már a konkrét árazást fogjuk vizsgálni. A piacon a különböző szerepkörben lévők szempontjából végig fogjuk vezetni a számolás lényegét - egyelőre nem a termelők, hanem a kereskedők oldaláról.

A mai bejegyzésben megnézzük, hogy egy nagykereskedelmi vállalkozás hogyan kalkulálja az árait. Te is nagykereskedő vagy, vagy ilyen vállalkozás indítására készülsz? Akkor Neked is szól ez a bejegyzés.

Kiskereskedő leszel, aki a nagykereskedőtől szerzi be az áruját? Akkor is olvasd el, hogy utána a folytatásokat tudd majd értelmezni...

Nézzük egyből egy példán:

Bukfenc Bt. egy nagykereskedelmi cég. Konkrétan hobbikellékek forgalmazásával foglalkozik. Vizsgáljuk meg, hogy a bohóc gyermekgyurma nevű termékét hogy célszerű áraznia ahhoz, hogy lehetőség szerint mindent bekalkuláljon

A gyurmákat a termelőtől 650 Ft-os nettó termelői áron tudja beszerezni, és úgy dönt, hogy meg is vesz 100 db-ot (amit az egyszerűség kedvéért mind tovább is tud adni). A termékkel kapcsolatban számos ún. forgalmazási költsége felmerülhet (szállítási költség, csomagolási költség, környezetvédelmi termékdíj, stb.). Jelen esetben az egyszerűség kedvéért egy összegben számolunk ezekkel, ami 20 000 Ft-ot jelent (később úgyis fogunk velük külön-külön foglalkozni.)

Az áru 25%-os áfa-kulcsú, és a Bt. a termék értékesítésekor 30%-os árréssel kalkulál.

Nézzük meg, milyen nettó- és bruttó nagykereskedelmi eladási árat tud a Bt realizálni úgy, hogy abba mindent belekalkuláljon?

Először mindig a bekerülési árat kell meghatározni. Ez a beszerzési árunk és a forgalmazási költségeink összesenje, azaz 650 Ft * 100 db + 20 000 Ft = 85 000 Ft. Ezt az összeget Bukfencnek ki kell fizetnie, azaz még nem keresett semmit, sőt! Azt mondtuk, hogy 30%-os árréssel kalkulál. Ha a bekerülési árra rátesszük a nagykereskedelmi árrést, megkapjuk a nettó nagykereskedelmi eladási árat, ami jelen esetben: 85 000 Ft * 0,3 = 25 500 Ft (ez az árrés), ami együtt a bekerülési árral 110 500 Ft-ot jelent.

Ez az az összeg, amit a Bt. a számláján nettó összegként fog megjeleníteni, amikor eladja a termékeket egy kiskereskedőnek. Ennek a 25%-a lesz az áfa (110 500 * 0,25 = 27 625 Ft), és az áfa + a nettó összeg adja ki a bruttó nagykereskedelmi eladási árat (110 500 Ft + 27 625 Ft = 138 125 Ft).

Mindezt képletszerűen összefoglalva:

Nettó termelői ár

+Forgalmazási költségek

----------------------------------

Bekerülési érték

+Nagykereskedelmi árrés

----------------------------------

Nettó nagykereskedelmi eladási ár

+ ÁFA

-----------------------------------------

Bruttó nagykereskedelmi eladási ár

Ha a fenti példát a 100 darabos mennyiség felszorzása nélkül végigvezeted, akkor a termék egységárát kapod meg.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Próbáld ki a saját termékeiden.

Következő alkalmakkor az alábbi tényezők vizsgálatával folytatjuk:

1. A fenti paraméterekkel Bukfenc Bt milyen nettó árbevételt tud elérni, ezáltal e termék értékesítéséből milyen üzleti eredménye adódik?
2. Tovább göngyölítve a példát megnézzük, hogy a Bukfenctől megvásárló Szaltó Kft (mint kiskereskedő) milyen árakat képez?
3. Ennek következtében hogyan alakul Szaltó Kft nettó árbevétele és a termék értékesítéséből adódó üzleti eredménye?
4. MEGLEPETÉS!!!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés III.

Ahogy tegnap ígértem, ma még néhány szót szeretnék a keresletrugalmasságokról ejteni. Tegnap átnéztük, hogy melyiknek mi is a lényege, definíciója.

Na de mit kezdjünk mi akkor most ezzel a gyakorlatban a vállalkozásunkban?

Nézzük végig az egyes keresletrugalmasság-típusonként, hogy milyen eredményeket kaphatunk a vizsgálatakor, és abból milyen következtetéseket vonhatunk le?

A kereslet árrugalmassága a gyakorlatban:

Ha a kereslet kisebb mértékben változik, mint az ár, akkor a vizsgált termékünk egy árrugalmatlan keresletű termék. Ellenkező esetben árrugalmas termékről beszélhetünk. Ha pedig pont ugyanolyan mértékben változik a kereslet, akkor egységnyi árrugalmasságú termékkel van dolgunk.

Nézzük meg ezt az ábrát: a diagrammon a P jelenti az árat, a Q pedig a mennyiséget. Ha például csökkentjük az árat P1-ről P2-re, akkor az eladott mennyiségünk is ránézésre ugyanolyan mértékben nő ezen az ábrán - ez tehát egy egységnyi árrugalmasságú terméket ábrázol. Árrugalmas vagy árrugalmatlan termék esetén a görbe meredeksége változik. Ha egy vízszintes vonalat látunk, akkor végtelenül rugalmas termékről beszélünk, ha egy függőleges vonalat, akkor pedig teljesen rugalmatlan keresletű termékről.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Mindig aszerint tervezzük meg az áraink változtatását (ez többnyire ugye áremelést jelent), hogy tudatában vagyunk a termékeink árrugalmassági jellemzőinek! Ha egy árrugalmas termék árát növeljük, akkor az árbevételünk csökkenni fog, ha csökkentjük, akkor az árbevételünk az adott termékből kifolyólag nő.

A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:

• A termék helyettesíthetősége - a helyettesítő termék árának a közelsége
• A termék árának a közelsége a célcsoport fogyasztók jövedelméhez

A kereslet kereszt-árrugalmassága a gyakorlatban:

Ahogy a tegnapi bejegyzésemben is említettem, itt ugye már több termék egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk. 

Ha a kereszt-árrugalmasság értéke pozitív, akkor egymást helyettesítő termékekről beszélünk, ha viszont negatív, akkor egymást kiegészítő termékekről van szó (nulla esetén pedig nincs kapcsolat a két termék között).

Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a gyakorlatban?

Helyettesítő termékeknél, ha mindkét termék árát meg kell emelnünk, számíthatunk arra, hogy ha például az egyik árrugalmatlan, akkor az marad gazdaságosabb, hisz annak a kereslete nem fog olyan mértékben csökkenni, mint ahogy megemeltük az árat - sőt, a másik termékünk helyett valószínűleg inkább ezt fogják választani a fogyasztóink, miután helyettesítők.

Érdemes átgondolni tehát az árváltoztatási stratégiánkat a következők szerint IS (és még nagyon sok szempont szerint, amikről fogunk még "beszélni"): 

• mely terméket emeljük, annak milyen hatása lesz az árbevételünkre (érdemes elkészíteni a termékek fenti görbéit, mert azon szemléletesen azonnal látszik, hogy mely termékekhez nyúljunk)
• milyen hosszú távú célokat akarunk elérni (nagyobb árbevétel, értéknövelés, marketing fogások, stb.), annak milyen keresletrugalmassági jellemzővel rendelkező termékünk felel meg
• ha a kiválasztott termék árát változtatjuk, az mely más termékekre és milyen hatást gyakorol.

Jó elmélkedést, tervezést és okosan kivitelezett áremelést kívánok!

Várlak vissza holnap is!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés II.

Legutóbbi bejegyzésemben az ár jellemzői között említettem az ár rugalmasságát - akkor megígértem, hogy erről egy kicsit részletesebben is fogok mesélni. Úgy gondoltam, hogy ha már belemegyünk a rugalmasság - és annak keresletet-befolyásoló - vizsgálatába, akkor nézzük végig azt teljes körűen, ne csak az árral kapcsolatos elemzési lehetőségeket ismerjük meg - így fog teljes képet adni.

Keresletrugalmasság:

Azt fejezi ki, hogy ha valamely keresletet befolyásoló tényező 1 %-kal megváltozik, akkor hány százalékkal változik a termék kereslete. Így beszélhetünk a kereslet árrugalmasságáról, a kereslet jövedelemrugalmasságáról, és a kereslet kereszt-árrugalmasságáról.

Fentieknek megfelelően:

Kereslet árrugalmassága:

Kimutatja, hogy hány százalékkal változik meg egy termék kereslete, ha az ára 1 %-al változik.

Az eredményétől függően meg tudjuk állapítani, hogy a keresletünk árrugalmas, árrugalmatlan, vagy egységnyi árrugalmasságú - a következő bejegyzésemben ki is fogom ezeket fejteni.

A kereslet kereszt-árrugalmassága:

Azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik az egyik termék kereslete, ha egy másik termék ára 1%-kal változik. Itt már két termék viszonyában vizsgáljuk a rugalmasságot, míg az előbb még csak egy termék rugalmasságát néztük.

Az eredményétől függően információt kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termékek egymást helyettesítő termékek, egymást kiegészítik, vagy nincs kapcsolatuk - ezen információk a vállalkozásunkkal kapcsolatos döntéseket nagyban befolyásolhatják, és sokat számíthatnak.

A kereslet jövedelemrugalmassága:

Megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy termék kereslete, ha a fogyasztók jövedelme 1 %-kal változik.

Ezzel a vizsgálattal újabb csoportokra tudjuk bontani a termékeinket: normál, luxus és inferior termékekre.

Úgy gondolom, egy vállalkozásnak érdemes rugalmassági szempontokból besorolnia minden termékét. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos döntéseket készíthet elő, így közvetve iszonyú nagy szerepe lehet abban, hogy mennyire tudunk gazdaságosan vállalkozni.

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Árak, árképzés I.

Függetlenül attól, hogy milyen vállalkozásunk van, egy kérdés egészen biztos, hogy előbb vagy utóbb felmerül: milyen árakon értékesítsük a termékünket, árunkat, szolgáltatásunkat? Általánosíthatjuk vajon az árakat? Ha igen, miből tevődik össze az ár? Vagy megfogalmazhatatlan, hogy minek mennyi legyen az ára?

A kereskedelem egyik legfontosabb feladata az áruk árának meghatározása.  

Optimalizálni az árainkat meglehetősen bonyolult és összetett feladat - viszont sarkalatos kérdés a vállalkozásunk működésének a szempontjából.

Ahhoz, hogy eljussunk az ár és az árazás legmegfelelőbb módjaihoz, kezdjük az elején. Boncolgassuk néhány jellemzőjét, funkcióját az árnak, nézzük meg, hogy mi mindent kommunikál, mi mindenre képes:

• Az árat mindig pénzben fejezzük ki (ezt mondja a definíciója is, miszerint: az ár az áru (termék vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke - az árképzés minden egyes tényezője pénzben fejeződik ki, hisz a költségek is az adott pénznemben vannak meghatározva. Ez mindenki, a társadalom részéről is elfogadott.
• A kalkulált árral tulajdonképpen azt is kommunikáljuk a vevő felé, hogy szerintünk az adott áru milyen értéket képvisel - hisz az árnak értékmérő funkciója is van. Ezáltal viszont pozícionáljuk is az árunkat a piacon, hiszen ezzel helyezzük el a terméket a többi konkurens termék között.
• Piaconként (országonként, vallásonként, bármilyen helyi adottságtól függő tényezőkként) más-más lehet ugyanannak a terméknek az ára - miközben a költségei lehet, hogy ugyanolyanok. Azaz igazítható a helyi feltételekhez.
• Promóciós eszköz is az ár, hiszen promóciók, termékbevezetések az ár eszközével is elvégezhetők
• És végül, de nem utolsó sorban az ár rugalmas: viszonylag könnyen, gyorsan és olcsón megváltoztatható. Azonban ezt sem szabad ész nélkül elvégezni! Pont ma olvastam az áremelésről egy jó cikket a magyar üzleti világ honlapján. Olvasd el, hasznos lehet.

 Ennél az utolsó pontnál - az ár rugalmasságánál - azért álljunk meg egy kicsit, mert ennek vizsgálata is nagyon komoly elemzésekre adhat lehetőséget minimális erőfeszítésekkel. Ha megvizsgáljuk, hogy mennyire rugalmas egy termékünk ára, akkor könnyen lehet a működésünket előrébb vivő következtetéseket levonni egyszerű elemzésekből, gondolkodásokból.

Erről fogok mesélni a következő bejegyzésemben, ne hagyd ki, várlak vissza.
Legyen szép napod!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Egykulcsos SZJA adórendszer - akarjuk ezt vagy inkább ne?

Népszabadság, TV2 Tények... sorban foglalkoznak azzal a hírrel, miszerint jó lesz-e nekünk ha bevezetik az egykulcsos adórendszert? MSZP szerint nem... Na de meg is lepne, ha egy véleményen lennének. :-D

Mi is az az egykulcsos adórendszer?

Leegyszerűsítve annyit jelent, hogy nincsenek adósávok, van egy bizonyos százalék (jelenleg 16, 19 vagy 20%-os kulcsokon vacilálnak), és mindenkinek ennyi személyi jövedelemadót kell befizetnie: függetlenül a jövedelmétől, attól, hogy cég-e vagy vállalkozás, mindentől. Ennyi és kész. Nem szeretnék állást foglalni, hogy ez jó lenne-e Neked, mert nagyon relatív:

• nagyon jó, ha az átlagnál többet keresel, hisz ezután lényegesen kevesebbet adóznál, mint eddig
• kissé igazságtalan a szegényebb emberekkel szemben - az MSZP számításai szerint (!) egy minimálbéres pályakezdő keresete így 2 800 Ft-tal, míg egy 30 éve pályán lévő pedagógus keresete 7 700 Ft-tal lehet kevesebb.

 Az állam szempontjából talán csökkentené a szürke/fekete gazdaságot, hiszen lényegesen átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lenne a rendszer.

És mi a helyzet a vállalkozókkal?

Orbán Viktor meghirdetett egy nemzeti konzultációsorozatot, melynek a második rendezvényén a téma a gazdasági válsághelyzet elhárítása volt. Több egymással összefogó és egymásnak ellentmondó vélemény is megfogalmazódott az ülésen:

• Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke: az adórendszer ösztönözze a gazdasági növekedést és állítsa helyre a versenyképességet - egyszerűbb, átláthatóbb legyen az adórendszer, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az egykulcsos adórendszert preferálják!

•  Balogh Ádám az adómunkacsoport vezetője: felhívta a figyelmet a túl magas adóterhekre. Konkrétan egy átlagos magya kkv (kis- és középvállalkozás) a nyeresége 57,7%-át fizeti ki adókra, ehhez kb. 330 órát tölt el adózási bürokratikus feladatokkal évente (ami további költségeket is jelent természetesen). Ő az egykulcsos adórendszert és a kisadók összevonását preferálja.

Forrás: Hírszerző

Ahogy a fentiekből is látszik, még a szakemberek véleménye is jelentősen megoszlik ebben a kérdésben. De az biztos, hogy a mostani állapot nem jó semmilyen szempontból. Azonban az egykulcsos megoldást sem látom tökéletesnek - talán egy köztes módszert kellene kitalálni, nem ebben a két végletben gondolkodni...???

Te mit gondolsz?

Gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség

Hmmm... nagy szavak! De vajon tudod-e, hogy mennyire egyszerű és evidens a tartalmuk? Fogok használni hasonló - és még csúnyább - nagy szavakat, mert a mai gazdaságot leírni, arról beszélgetni, azt tanítani még alapfokon sem lehet úgy, hogy ne használnánk ezeket. Ráadásul olyan előnye is van, hogy így elmagyarázom, leírom Neked érthetően, és meg is tanulod - ergo többet fogsz érteni szép lassan Te magad is a körülötted zajló gazdasági világból.

De hogy visszatérjek a címben szereplő szavakra: Vajon tudod, hogy ez a három fogalom - gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség - mind ugyanazt takarja? Bizonyám! Semmi más tartalma nincs, mint amit Te is tudsz és ismersz a saját vállalkozásoddal kapcsolatban, csak esetleg nem tudod ilyen szépen kifejezni! Na de majd eztán már igen. :-)

Ez a három fogalom nem mást jelent, mint a ráfordítás és a hozam viszonyát. Egy kisvállalkozásra konkretizálva is azt jelenti, hogy milyen profit (nyereség) érdekében milyen tőkét fektetsz be. Teljesen egyszerű, nem? Hiszen ezt végképp minden vállalkozó alkalmazza, enélkül nincs vállalkozás. Mindenki tudja, hogy akkor jár a legjobban, ha minél kisebb befektetéssel minél nagyobb hasznot ér el.

Milyen kategóriákról van szó ebben a gondolatrendszerben? A fent említett költségről és hozamról. Ha a hozam az árut szimbolizálja, akkor árbevételről (itt vigyázzunk kicsit: az árbevétel fogalma nem egyenlő a bevétel fogalmával. Bevétel alá egyéb bevételek is tartoznak, például pénzügyi műveletekből adódó bevételek, stb.). A költség és a hozam közé ékelődik a profit. Hiszen a költség az árura befektetett összeget takarja, a hozam/árbevétel azt, amit az áruért kapunk, de ennek csak egy része a profit, ami valóban a nyereségünk - hiszen a költséget le kell vonnunk ebből, ha most egy egyszerűsített modellt feltételezünk (bonyolultabb és az életben jellemző modell esetén vannak még állandó, nem termékeket érintő költségek, meg egy csomó minden, de ezeket majd együtt megtanuljuk).

És máris eljutottunk a gazdálkodási jelenségcsoport fogalmához - ez is jó komolynak hangzik.... :-P Hát pedig csakis a fentieket jelenti, ha pedig képlettel írjuk le, ennyi az egész: 

ár = költség + profit vagy

költség = ár - profit vagy

profit = ár - költség

Gondoltad volna, hogy ezek a fogalmak ilyen egyszerű és maguktól értetődő jelentéssel bírnak?

Remélem, tudtam valami újnak tűnő, de csak újszerűt mutatni ma Neked. :-) Ezeket a kategóriákat a következő témához kapcsolódó bejegyzésben tovább fogjuk boncolni egy kicsit - mert azért ha jobban mögéjük nézünk, már sokkal specializáltabb ismereteket is megtanulhatunk, sőt néhány elemzést, mutatószámot is fogok példákkal illusztrálni... Ha majd Te is utánam csinálod a vállalkozásoddal kapcsolatban, máris láthatsz egy-két adatot, amikből kiolvashatod, hogy esetleg kell-e az adott területen változtatnod ahhoz, hogy gazdaságilag hatékonyabb, gazdaságosabb,  jövedelmezőbb légy. :-)

Ne hagyd ki, gyere vissza minél gyakrabban, várlak szeretettel!