A következő címkéjű bejegyzések mutatása: forint. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: forint. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 5., hétfő

Árak árképzés VIII.

Elutottunk odáig, hogy kikalkuláltuk a nagykereskedelmi árainkat, majd megnéztük annak a hatását az üzleti eredményre.

Nézzük meg, hogy hogyan kell képeznünk az árunkat, ha történetesen nem nagy-, hanem kiskereskedelmi cég vagyunk.

Szaltó Kft. nettó kiskereskedelmi beszerzési ára az lesz, ami a Bukfenc Bt. nettó nagykereskedelmi eladási ára volt, azaz 110 500 Ft (az egyszerűség kedvéért azt feltételezzük, hogy mind a 100 db Bohóc gyermekgyurmát átveszi a Bt-től).

Természetesen a Kft. is azért dolgozik, hogy legyen nyeresége, azaz árrést Ő is tesz rá. Legyen ez az árrés a példa kedvéért 30%. Ez azt jelenti, hogy Szaltó Kft kiskereskedelmi árrése = 110 500 Ft * 30% = 33 150 Ft
Ezt hozzáadva a beszerzési árához 143 650 Ft-ért fogja értékesíteni a gyermekgyurmát.
Mivel a termék 25% ÁFÁ-s, és ezzel is kell kalkulálni, az ÁFA 35 913 Ft lesz, így a bruttó kiskereskedelmi eladási ára: 179 563 Ft.

A számítás metodikája ahogy fent látható nagyon hasonló a nagyker-céghez (forgalmazási költséget az ott leírtakhoz hasonlóan természetesen itt is bekalkulálhatunk.

Érdemes megnézni, hogy a Bohóc gyermekgyurma eredeti, termelőtől induló árához képest mennyivel többre jön ki, mire a piacra kerül....

Ugye, most már érted, hogy miért annyival drágább valami a boltban, mint amennyiért a termelő tudja eladni?

Ugye már tudod milyen tényezőkkel kell kalkulálnod ahhoz, hogy biztosan olyan áraid legyenek a kereskedelmi cégedben, amivel később nem lehetsz veszteséges?

Azt azért minden esetben érdemes figyelembe venni, hogy az adott áron eladható-e a termék: ha nem, akkor le kell faragnod az árrésedből, így viszont kevesebb lesz a bevételed. Mérlegelj! Ha olyan olcsón kell értékesítened egy terméket az eladhatóság, piaci verseny miatt, ami Neked már nem gazdaságos - esetleg veszteséges - lenne, akkor inkább válts profilt, dolgozz más termékek forgalmazásával! Végezz piackutatást, és ne félj ésszerűen változtatni!




Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).
Share/Bookmark

2010. június 26., szombat

Árak árképzés VII.

Az előző bejegyzésemben megnéztük egy konkrét példán, hogy egy nagykereskedelmi cég hogyan kalkulálja ki az árait. Hasznos volt? Kipróbáltad a saját termékeiden? Írd meg a tapasztalataidat, kérdéseidet.

Most megmutatom, hogy Bukfenc Bt. a bohóc gyermekgyurma ott kiszámolt eladási árával hogyan alakította az üzleti eredményét. Ehhez a példát vissza fogjuk bontani olyan szempontok szerint, amiből levezethető az adott termék forgalmazásából származó üzleti eredménye. 

Azt számoltuk, hogy a Bt. bruttó nagykereskedelmi eladási ára 138 125 Ft lett. Ezt az összeget kapja meg az eladása után, azaz ez az árbevétele. Mivel ez tartalmazza az áfát is, áfás árbevételnek nevezzük.
Az áfa nélküli árbevétele 110 500 Ft volt (nettó nagykereskedelmi eladási érték).
Létezik egy fogalom, amit talán már sokat hallottál, de nem biztos, hogy egyértelmű volt a jelentése, ez pedig az ún. eladott áruk beszerzési értéke (köznyelven ELÁBÉ). Egyszerűen megfogalmazva ezt azt jelenti, hogy az eladott áru bekerülési értéke mennyi lenne, ha változatlan formában - azon az áron amin mi vettük - adnánk tovább. A példában ez azt jelenti, hogy az értékesített 100 db termék forgalmazási költség nélküli (azaz változatlan formában való) értéke mennyi. Mivel 650 Ft-ért szerezte be a Bt. a terméket, így az ELÁBÉ-je 650 Ft x 100 db, azaz 65 000 Ft. Ezt az összeget azonnal ki is fizette a termelőnek, azaz ez biztosan nem fogja az üzleti eredményét képezni, nem keresett még rajta. Mivel az áfa nélküli árbevétel 110 500 Ft volt (az áfa tovább lesz forgatva, így nem számoljuk bele), ebből kifizetett 65 000 Ft-ot, eddig az eredménye 45 500 Ft - ezt hívjuk árréstömegnek. Volt azonban 20 000 Ft forgalmazási költség is, amit a Bt.-nek szintén ki kellett fizetnie. Ez tehát az eredményének szintén nem képezheti a részét, azaz levonandó az eddigi eredményből: 45 500 Ft - 20 000 Ft = 25 500 Ft. Ezzel megkaptuk Bukfenc Bt. üzleti eredményét.

Az átláthatóság kedvéért képletbe helyettesítve:

Áfa nélküli árbevétel (110 500 Ft)
- Eladott áruk beszerzési értéke (-65 000 Ft)
----------------------------------------------------
= Árréstömeg (45 500 Ft)
- Forgalmazási költségek (-20 000 Ft)
----------------------------------------------------
= Üzleti eredmény (25 500 Ft)
Ezzel a módszerrel termékenként meghatározhatod, hogy milyen eredményt érhetsz el az adott terméked adott árú eladásával - majd összeadva az így kijött termékenkénti eredményt, megtudhatod az összes terméked értékesítéséből adódó üzleti eredményed.


Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).
Share/Bookmark

2010. június 22., kedd

Árak árképzés VI.

Ahogy ígértem, most már a konkrét árazást fogjuk vizsgálni. A piacon a különböző szerepkörben lévők szempontjából végig fogjuk vezetni a számolás lényegét - egyelőre nem a termelők, hanem a kereskedők oldaláról.

A mai bejegyzésben megnézzük, hogy egy nagykereskedelmi vállalkozás hogyan kalkulálja az árait. Te is nagykereskedő vagy, vagy ilyen vállalkozás indítására készülsz? Akkor Neked is szól ez a bejegyzés.

Kiskereskedő leszel, aki a nagykereskedőtől szerzi be az áruját? Akkor is olvasd el, hogy utána a folytatásokat tudd majd értelmezni...

Nézzük egyből egy példán:

Bukfenc Bt. egy nagykereskedelmi cég. Konkrétan hobbikellékek forgalmazásával foglalkozik. Vizsgáljuk meg, hogy a bohóc gyermekgyurma nevű termékét hogy célszerű áraznia ahhoz, hogy lehetőség szerint mindent bekalkuláljon
A gyurmákat a termelőtől 650 Ft-os nettó termelői áron tudja beszerezni, és úgy dönt, hogy meg is vesz 100 db-ot (amit az egyszerűség kedvéért mind tovább is tud adni). A termékkel kapcsolatban számos ún. forgalmazási költsége felmerülhet (szállítási költség, csomagolási költség, környezetvédelmi termékdíj, stb.). Jelen esetben az egyszerűség kedvéért egy összegben számolunk ezekkel, ami 20 000 Ft-ot jelent (később úgyis fogunk velük külön-külön foglalkozni.)
Az áru 25%-os áfa-kulcsú, és a Bt. a termék értékesítésekor 30%-os árréssel kalkulál.

Nézzük meg, milyen nettó- és bruttó nagykereskedelmi eladási árat tud a Bt realizálni úgy, hogy abba mindent belekalkuláljon?

Először mindig a bekerülési árat kell meghatározni. Ez a beszerzési árunk és a forgalmazási költségeink összesenje, azaz 650 Ft * 100 db + 20 000 Ft = 85 000 Ft. Ezt az összeget Bukfencnek ki kell fizetnie, azaz még nem keresett semmit, sőt! Azt mondtuk, hogy 30%-os árréssel kalkulál. Ha a bekerülési árra rátesszük a nagykereskedelmi árrést, megkapjuk a nettó nagykereskedelmi eladási árat, ami jelen esetben: 85 000 Ft * 0,3 = 25 500 Ft (ez az árrés), ami együtt a bekerülési árral 110 500 Ft-ot jelent.
Ez az az összeg, amit a Bt. a számláján nettó összegként fog megjeleníteni, amikor eladja a termékeket egy kiskereskedőnek. Ennek a 25%-a lesz az áfa (110 500 * 0,25 = 27 625 Ft), és az áfa + a nettó összeg adja ki a bruttó nagykereskedelmi eladási árat (110 500 Ft + 27 625 Ft = 138 125 Ft).

Mindezt képletszerűen összefoglalva:

Nettó termelői ár
+Forgalmazási költségek
----------------------------------
Bekerülési érték
+Nagykereskedelmi árrés
----------------------------------
Nettó nagykereskedelmi eladási ár
+ ÁFA
-----------------------------------------
Bruttó nagykereskedelmi eladási ár

Ha a fenti példát a 100 darabos mennyiség felszorzása nélkül végigvezeted, akkor a termék egységárát kapod meg.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Próbáld ki a saját termékeiden.

Következő alkalmakkor az alábbi tényezők vizsgálatával folytatjuk:
  1. A fenti paraméterekkel Bukfenc Bt milyen nettó árbevételt tud elérni, ezáltal e termék értékesítéséből milyen üzleti eredménye adódik?
  2. Tovább göngyölítve a példát megnézzük, hogy a Bukfenctől megvásárló Szaltó Kft (mint kiskereskedő) milyen árakat képez?
  3. Ennek következtében hogyan alakul Szaltó Kft nettó árbevétele és a termék értékesítéséből adódó üzleti eredménye?
  4. MEGLEPETÉS!!!


Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).
Share/Bookmark

2010. június 6., vasárnap

Mennyi az az annyi?

A következőkben egy sorozatot fogok elindítani, ahol az árak képzéséről fogok sokat mesélni a profitorientált piacon - azaz akár egy kisvállalkozásban is.

Az, hogy végül mennyi pénzt tehetünk zsebre a vállalkozásunkból, óriási mértékben múlik azon, hogy milyen áron tudjuk értékesíteni a termékeinket. 

A hibás árképzés a cégünk fejlődése és az életben maradása szempontjából is meghatározó lehet!!! 

Az pedig, hogy hogyan árazunk, rengeteg feltételtől függ:
  •  mi a cégünk profilja, termelők, kereskedők, vagy szolgáltatók vagyunk-e?
  • az árunknak van-e valami specialitása?
  • hogyan adózunk?
  • külföldre is forgalmazunk?
  • milyen áfa vonatkozik az árunkra?
...és így tovább, sorolhatnám még a paramétereket.

A most induló sorozatomban mind-mind végig fogjuk vizsgálni az árainkat meghatározó tényezőket. 

A sorozat végén pedig lesz egy ingyenesen letölthető meglepetésem! 

Szóval megéri benézni - no nemcsak ezért, hanem mert remélhetőleg a bejegyzések is sok tanulságot jelentenek majd.

További szép vasárnapot kívánok Mindenkinek!



2010. június 4., péntek

Leszálló pályán a forint... - vajon mikor és hol landol?

Rövid idő alatt rendkívüli mértékben elkezdett zuhanni a forint árfolyama (és ugyanekkor a tőzsdén is 4%-os zuhanás figyelhető meg). A forint esése annyira rendkívüli mértékű volt, hogy szemléltetésképpen készítettem egy kis ábrát a három leginkább meghatározó valutanemről:
A forint alakulása 2010. június 2-3-án

Mutatok még egy hírt, amit az index oldalán találtam 21-én:
Kétszázmillió euró, kétéves futamidejű, általános üzleti célokra használható szindikált hitelt vesz fel az OTP Bank a tavaly decemberi 220 milliós hitelfelvétel után először.

A Credit Agricole CIB, az Erste Group, az HSBC, az ING Groep, az Intesa Sanpaolo, a Raiffeisen Zentralbank, a Standard Chartered és az UniCredit, valamint további esetleges csatlakozók által szervezendő hitel kétéves futamidejű lesz, kamata EURIBOR+130 bázispont
A cikk fő mondanivalóján túl megfigyeltétek a burkolt fogalmazást? "a tavaly decemberi 220 milliós hitelfelvétel után először". Hihi. Azaz másodszor. :-) vagy inkább :-(
Khmm... egyes hirdetések államcsődről tájékoztatnak... mások ezt vitatják. Nem tisztem eldönteni, hogy melyik az igaz - csak olvasok és gondolkodok, számolok, következtetek... azért mutatom Nekted is ezeket  a híreket, mert ha vállalkozó vagy, muszáj, hogy képben légy a gazdasággal, mert a Te gazdálkodásodra is nagyon nagy mértékben kihathat - ha tetszik, ha nem! Nekem nem, de ezt sajnos senki nem kérdezte. :-P

Nézzük a fenti forintgyengülését. Nagyon sok mindenen érdemes elgondolkodni egy ilyen hír kapcsán Csak hogy néhány gondolatébresztőt említsek:
  • ó, megint több lesz a hiteltörlesztésem, meddig fogom tudni én ezt még fizetni....??? :-( (lehetőség lehet az árfolyamgarancia, ma már vannak biztosítások arra az esetre, ha olyan helyzetbe kerülnénk, hogy nem tudjuk fizetni, állítólag az állam is lehetővé fogja tenni az ilyen hitelek forintosítását, stb. - érdemes végigvizsgálni, hogy nekünk mi a legjobb, illetve van-e jó?)
  • egyesek szerint érdemes lenne zloty-ba fektetni?
  • vajon hogy érinti ez a vállalkozásomat, illetve érinti-e? Ha igen, mit tehetek? Várható további esés? (nézzünk utána, mit jósolnak a szakemberek!) Ha igen, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen intézkedéseket tehetünk. Ha nem, akkor túl kell élni ezt az időszakot.
  • ... és így tovább