Árak árképzés VI.

Ahogy ígértem, most már a konkrét árazást fogjuk vizsgálni. A piacon a különböző szerepkörben lévők szempontjából végig fogjuk vezetni a számolás lényegét - egyelőre nem a termelők, hanem a kereskedők oldaláról.

A mai bejegyzésben megnézzük, hogy egy nagykereskedelmi vállalkozás hogyan kalkulálja az árait. Te is nagykereskedő vagy, vagy ilyen vállalkozás indítására készülsz? Akkor Neked is szól ez a bejegyzés.

Kiskereskedő leszel, aki a nagykereskedőtől szerzi be az áruját? Akkor is olvasd el, hogy utána a folytatásokat tudd majd értelmezni...

Nézzük egyből egy példán:

Bukfenc Bt. egy nagykereskedelmi cég. Konkrétan hobbikellékek forgalmazásával foglalkozik. Vizsgáljuk meg, hogy a bohóc gyermekgyurma nevű termékét hogy célszerű áraznia ahhoz, hogy lehetőség szerint mindent bekalkuláljon

A gyurmákat a termelőtől 650 Ft-os nettó termelői áron tudja beszerezni, és úgy dönt, hogy meg is vesz 100 db-ot (amit az egyszerűség kedvéért mind tovább is tud adni). A termékkel kapcsolatban számos ún. forgalmazási költsége felmerülhet (szállítási költség, csomagolási költség, környezetvédelmi termékdíj, stb.). Jelen esetben az egyszerűség kedvéért egy összegben számolunk ezekkel, ami 20 000 Ft-ot jelent (később úgyis fogunk velük külön-külön foglalkozni.)

Az áru 25%-os áfa-kulcsú, és a Bt. a termék értékesítésekor 30%-os árréssel kalkulál.

Nézzük meg, milyen nettó- és bruttó nagykereskedelmi eladási árat tud a Bt realizálni úgy, hogy abba mindent belekalkuláljon?

Először mindig a bekerülési árat kell meghatározni. Ez a beszerzési árunk és a forgalmazási költségeink összesenje, azaz 650 Ft * 100 db + 20 000 Ft = 85 000 Ft. Ezt az összeget Bukfencnek ki kell fizetnie, azaz még nem keresett semmit, sőt! Azt mondtuk, hogy 30%-os árréssel kalkulál. Ha a bekerülési árra rátesszük a nagykereskedelmi árrést, megkapjuk a nettó nagykereskedelmi eladási árat, ami jelen esetben: 85 000 Ft * 0,3 = 25 500 Ft (ez az árrés), ami együtt a bekerülési árral 110 500 Ft-ot jelent.

Ez az az összeg, amit a Bt. a számláján nettó összegként fog megjeleníteni, amikor eladja a termékeket egy kiskereskedőnek. Ennek a 25%-a lesz az áfa (110 500 * 0,25 = 27 625 Ft), és az áfa + a nettó összeg adja ki a bruttó nagykereskedelmi eladási árat (110 500 Ft + 27 625 Ft = 138 125 Ft).

Mindezt képletszerűen összefoglalva:

Nettó termelői ár

+Forgalmazási költségek

----------------------------------

Bekerülési érték

+Nagykereskedelmi árrés

----------------------------------

Nettó nagykereskedelmi eladási ár

+ ÁFA

-----------------------------------------

Bruttó nagykereskedelmi eladási ár

Ha a fenti példát a 100 darabos mennyiség felszorzása nélkül végigvezeted, akkor a termék egységárát kapod meg.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Próbáld ki a saját termékeiden.

Következő alkalmakkor az alábbi tényezők vizsgálatával folytatjuk:

1. A fenti paraméterekkel Bukfenc Bt milyen nettó árbevételt tud elérni, ezáltal e termék értékesítéséből milyen üzleti eredménye adódik?
2. Tovább göngyölítve a példát megnézzük, hogy a Bukfenctől megvásárló Szaltó Kft (mint kiskereskedő) milyen árakat képez?
3. Ennek következtében hogyan alakul Szaltó Kft nettó árbevétele és a termék értékesítéséből adódó üzleti eredménye?
4. MEGLEPETÉS!!!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés II.

Legutóbbi bejegyzésemben az ár jellemzői között említettem az ár rugalmasságát - akkor megígértem, hogy erről egy kicsit részletesebben is fogok mesélni. Úgy gondoltam, hogy ha már belemegyünk a rugalmasság - és annak keresletet-befolyásoló - vizsgálatába, akkor nézzük végig azt teljes körűen, ne csak az árral kapcsolatos elemzési lehetőségeket ismerjük meg - így fog teljes képet adni.

Keresletrugalmasság:

Azt fejezi ki, hogy ha valamely keresletet befolyásoló tényező 1 %-kal megváltozik, akkor hány százalékkal változik a termék kereslete. Így beszélhetünk a kereslet árrugalmasságáról, a kereslet jövedelemrugalmasságáról, és a kereslet kereszt-árrugalmasságáról.

Fentieknek megfelelően:

Kereslet árrugalmassága:

Kimutatja, hogy hány százalékkal változik meg egy termék kereslete, ha az ára 1 %-al változik.

Az eredményétől függően meg tudjuk állapítani, hogy a keresletünk árrugalmas, árrugalmatlan, vagy egységnyi árrugalmasságú - a következő bejegyzésemben ki is fogom ezeket fejteni.

A kereslet kereszt-árrugalmassága:

Azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik az egyik termék kereslete, ha egy másik termék ára 1%-kal változik. Itt már két termék viszonyában vizsgáljuk a rugalmasságot, míg az előbb még csak egy termék rugalmasságát néztük.

Az eredményétől függően információt kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termékek egymást helyettesítő termékek, egymást kiegészítik, vagy nincs kapcsolatuk - ezen információk a vállalkozásunkkal kapcsolatos döntéseket nagyban befolyásolhatják, és sokat számíthatnak.

A kereslet jövedelemrugalmassága:

Megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy termék kereslete, ha a fogyasztók jövedelme 1 %-kal változik.

Ezzel a vizsgálattal újabb csoportokra tudjuk bontani a termékeinket: normál, luxus és inferior termékekre.

Úgy gondolom, egy vállalkozásnak érdemes rugalmassági szempontokból besorolnia minden termékét. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos döntéseket készíthet elő, így közvetve iszonyú nagy szerepe lehet abban, hogy mennyire tudunk gazdaságosan vállalkozni.

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Alma, alma, piros alma....

Nem is emlékszem, hogy utoljára mikor voltak - illetve mióta én élek voltak-e - ilyen mértékű esőzések rövid időn belül Magyarországon. Azon kívül, hogy a mi hangulatunkat alapvetően morcossá alakíthatja ez az időjárás, a gazdaságra, és nagyon sok mikro-, kis- és középvállalkozóra (nagyra is) is mérhetetlen terheket, problémákat, veszteségeket ró => ebből következően pedig az egész gazdaságot érinteni fogja, gondoljuk csak végig, hogy miért:

Hírek szerint a termés átlagosan egyharmada elpusztult - eddig. :-( Ez nemcsak a zöldség-gyümölcsárusokat érinti közvetlenül, hanem nagyon sok vállalkozót... közvetve pedig azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindenkit. :-(

Magyarország már közel sem olyan mértékben alapoz a mezőgazdaságára, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt (sajnos!), inkább mindent megveszünk sokkal rosszabb minőségben, mert az itthoni termelőknek már nem éri meg megtermelni. - hisz a külföldről behozott áruk leverik az árakat. A mostani időjárási viszonyok méginkább a kistermelőink ellen (is) vannak.

Én személy szerint nagyon sajnálom ezt a helyzetet, mint magánember, hisz én még mindig azt keresem egy zöldséges standon, hogy ha lehet, magyar - sőt ha tovább ragozhatom kistermelő, falusi paraszt néni-bácsi - vállalkozó saját terményét vásároljam.

Ha a Te vállalkozásod valamilyen szinten közvetlenül érintett ebben a helyzetben, akkor javaslom az éves tervedbe bekalkulálni ezt a negatív jelenséget (bár gondolom alapban is benne van, hisz egy időjárástól függő vállalkozás ezt nem hagyhatja ki). Figyeld a médiákat és híreket, hogy nem lesz-e esetleg valamilyen vis major pályázat, segítség, akármi az állam részéről, ami azokat a vállalkozásokat tudná támogatni, akik emiatt anyagilag bajba kerülnek (makrogazdasági szempontból is meggondolandó lenne, hiszen ha abszurd módon nőnek az árak, az még több embert érint:  növekszik az éhezés, egészségtelenebb ételeket fogják preferálni az emberek, mert azt fogják tudni megfizetni, ebből újabb betegségek jönnek, és így folytathatnám - beindul a lavina!)

Megpróbálok ezekre én is odafigyelni, és jelezni fogom itt, ha bármilyen információt találok, ami segíthet az érintetteken!

Napsütéses napokat kívánok mindenkinek!

Egykulcsos SZJA adórendszer - akarjuk ezt vagy inkább ne?

Népszabadság, TV2 Tények... sorban foglalkoznak azzal a hírrel, miszerint jó lesz-e nekünk ha bevezetik az egykulcsos adórendszert? MSZP szerint nem... Na de meg is lepne, ha egy véleményen lennének. :-D

Mi is az az egykulcsos adórendszer?

Leegyszerűsítve annyit jelent, hogy nincsenek adósávok, van egy bizonyos százalék (jelenleg 16, 19 vagy 20%-os kulcsokon vacilálnak), és mindenkinek ennyi személyi jövedelemadót kell befizetnie: függetlenül a jövedelmétől, attól, hogy cég-e vagy vállalkozás, mindentől. Ennyi és kész. Nem szeretnék állást foglalni, hogy ez jó lenne-e Neked, mert nagyon relatív:

• nagyon jó, ha az átlagnál többet keresel, hisz ezután lényegesen kevesebbet adóznál, mint eddig
• kissé igazságtalan a szegényebb emberekkel szemben - az MSZP számításai szerint (!) egy minimálbéres pályakezdő keresete így 2 800 Ft-tal, míg egy 30 éve pályán lévő pedagógus keresete 7 700 Ft-tal lehet kevesebb.

 Az állam szempontjából talán csökkentené a szürke/fekete gazdaságot, hiszen lényegesen átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lenne a rendszer.

És mi a helyzet a vállalkozókkal?

Orbán Viktor meghirdetett egy nemzeti konzultációsorozatot, melynek a második rendezvényén a téma a gazdasági válsághelyzet elhárítása volt. Több egymással összefogó és egymásnak ellentmondó vélemény is megfogalmazódott az ülésen:

• Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke: az adórendszer ösztönözze a gazdasági növekedést és állítsa helyre a versenyképességet - egyszerűbb, átláthatóbb legyen az adórendszer, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az egykulcsos adórendszert preferálják!

•  Balogh Ádám az adómunkacsoport vezetője: felhívta a figyelmet a túl magas adóterhekre. Konkrétan egy átlagos magya kkv (kis- és középvállalkozás) a nyeresége 57,7%-át fizeti ki adókra, ehhez kb. 330 órát tölt el adózási bürokratikus feladatokkal évente (ami további költségeket is jelent természetesen). Ő az egykulcsos adórendszert és a kisadók összevonását preferálja.

Forrás: Hírszerző

Ahogy a fentiekből is látszik, még a szakemberek véleménye is jelentősen megoszlik ebben a kérdésben. De az biztos, hogy a mostani állapot nem jó semmilyen szempontból. Azonban az egykulcsos megoldást sem látom tökéletesnek - talán egy köztes módszert kellene kitalálni, nem ebben a két végletben gondolkodni...???

Te mit gondolsz?

Gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség

Hmmm... nagy szavak! De vajon tudod-e, hogy mennyire egyszerű és evidens a tartalmuk? Fogok használni hasonló - és még csúnyább - nagy szavakat, mert a mai gazdaságot leírni, arról beszélgetni, azt tanítani még alapfokon sem lehet úgy, hogy ne használnánk ezeket. Ráadásul olyan előnye is van, hogy így elmagyarázom, leírom Neked érthetően, és meg is tanulod - ergo többet fogsz érteni szép lassan Te magad is a körülötted zajló gazdasági világból.

De hogy visszatérjek a címben szereplő szavakra: Vajon tudod, hogy ez a három fogalom - gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség - mind ugyanazt takarja? Bizonyám! Semmi más tartalma nincs, mint amit Te is tudsz és ismersz a saját vállalkozásoddal kapcsolatban, csak esetleg nem tudod ilyen szépen kifejezni! Na de majd eztán már igen. :-)

Ez a három fogalom nem mást jelent, mint a ráfordítás és a hozam viszonyát. Egy kisvállalkozásra konkretizálva is azt jelenti, hogy milyen profit (nyereség) érdekében milyen tőkét fektetsz be. Teljesen egyszerű, nem? Hiszen ezt végképp minden vállalkozó alkalmazza, enélkül nincs vállalkozás. Mindenki tudja, hogy akkor jár a legjobban, ha minél kisebb befektetéssel minél nagyobb hasznot ér el.

Milyen kategóriákról van szó ebben a gondolatrendszerben? A fent említett költségről és hozamról. Ha a hozam az árut szimbolizálja, akkor árbevételről (itt vigyázzunk kicsit: az árbevétel fogalma nem egyenlő a bevétel fogalmával. Bevétel alá egyéb bevételek is tartoznak, például pénzügyi műveletekből adódó bevételek, stb.). A költség és a hozam közé ékelődik a profit. Hiszen a költség az árura befektetett összeget takarja, a hozam/árbevétel azt, amit az áruért kapunk, de ennek csak egy része a profit, ami valóban a nyereségünk - hiszen a költséget le kell vonnunk ebből, ha most egy egyszerűsített modellt feltételezünk (bonyolultabb és az életben jellemző modell esetén vannak még állandó, nem termékeket érintő költségek, meg egy csomó minden, de ezeket majd együtt megtanuljuk).

És máris eljutottunk a gazdálkodási jelenségcsoport fogalmához - ez is jó komolynak hangzik.... :-P Hát pedig csakis a fentieket jelenti, ha pedig képlettel írjuk le, ennyi az egész: 

ár = költség + profit vagy

költség = ár - profit vagy

profit = ár - költség

Gondoltad volna, hogy ezek a fogalmak ilyen egyszerű és maguktól értetődő jelentéssel bírnak?

Remélem, tudtam valami újnak tűnő, de csak újszerűt mutatni ma Neked. :-) Ezeket a kategóriákat a következő témához kapcsolódó bejegyzésben tovább fogjuk boncolni egy kicsit - mert azért ha jobban mögéjük nézünk, már sokkal specializáltabb ismereteket is megtanulhatunk, sőt néhány elemzést, mutatószámot is fogok példákkal illusztrálni... Ha majd Te is utánam csinálod a vállalkozásoddal kapcsolatban, máris láthatsz egy-két adatot, amikből kiolvashatod, hogy esetleg kell-e az adott területen változtatnod ahhoz, hogy gazdaságilag hatékonyabb, gazdaságosabb,  jövedelmezőbb légy. :-)

Ne hagyd ki, gyere vissza minél gyakrabban, várlak szeretettel!