A következő címkéjű bejegyzések mutatása: költségelemzés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: költségelemzés. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 15., kedd

Árak, árképzés II.

Legutóbbi bejegyzésemben az ár jellemzői között említettem az ár rugalmasságát - akkor megígértem, hogy erről egy kicsit részletesebben is fogok mesélni. Úgy gondoltam, hogy ha már belemegyünk a rugalmasság - és annak keresletet-befolyásoló - vizsgálatába, akkor nézzük végig azt teljes körűen, ne csak az árral kapcsolatos elemzési lehetőségeket ismerjük meg - így fog teljes képet adni.

Keresletrugalmasság:
Azt fejezi ki, hogy ha valamely keresletet befolyásoló tényező 1 %-kal megváltozik, akkor hány százalékkal változik a termék kereslete. Így beszélhetünk a kereslet árrugalmasságáról, a kereslet jövedelemrugalmasságáról, és a kereslet kereszt-árrugalmasságáról.

Fentieknek megfelelően:

Kereslet árrugalmassága:
Kimutatja, hogy hány százalékkal változik meg egy termék kereslete, ha az ára 1 %-al változik.
Az eredményétől függően meg tudjuk állapítani, hogy a keresletünk árrugalmas, árrugalmatlan, vagy egységnyi árrugalmasságú - a következő bejegyzésemben ki is fogom ezeket fejteni.

A kereslet kereszt-árrugalmassága:
Azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik az egyik termék kereslete, ha egy másik termék ára 1%-kal változik. Itt már két termék viszonyában vizsgáljuk a rugalmasságot, míg az előbb még csak egy termék rugalmasságát néztük.
Az eredményétől függően információt kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termékek egymást helyettesítő termékek, egymást kiegészítik, vagy nincs kapcsolatuk - ezen információk a vállalkozásunkkal kapcsolatos döntéseket nagyban befolyásolhatják, és sokat számíthatnak.

A kereslet jövedelemrugalmassága:
Megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy termék kereslete, ha a fogyasztók jövedelme 1 %-kal változik.
Ezzel a vizsgálattal újabb csoportokra tudjuk bontani a termékeinket: normál, luxus és inferior termékekre.

Úgy gondolom, egy vállalkozásnak érdemes rugalmassági szempontokból besorolnia minden termékét. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos döntéseket készíthet elő, így közvetve iszonyú nagy szerepe lehet abban, hogy mennyire tudunk gazdaságosan vállalkozni.

2010. június 2., szerda

Optimalizálj!

Tegnap érintettük - és talán nyilvánvaló is -, hogy a vállalkozásod költségeinek alakulása mennyire meghatározó arra vonatkozóan, hogy milyen bevételekre tehetsz szert.
Most még mindig maradjunk a közvetlen költségeknél, azaz az árbevételt hozó terméked/szolgáltatásod mennyiségétől egyenes arányban függőknél - ezen belül is a terméked előállításával kapcsolatosakra szűkítsük a kört.
A következő példában azt fogjuk vizsgálni, hogy a költségeid tekintetében - egyelőre eltekintve annak a bevétel vonzatától - hogyan mérd fel a lehetséges alternatíváidat, és milyen szempontokat vizsgálj mielőtt döntesz egy kérdésben.

----

Példa:
Nézzünk egy egyszerű modellt: tegyük fel, hogy egy kis pékség vagy, és kifliket gyártasz. A kifliket gyúrhatod-dagaszthatod kézzel is, de vehetsz egy dagasztógépet is. Első esetben egy embered külön arra van felvéve, hogy gyúrjon-dagasszon, az Ő órabére mondjuk 1 000 Ft. Felvetődik a dagasztógép vásárlásának a lehetősége, de a gép drága (legyen a példánk kedvéért 200 000 Ft) és utána is jár bizonyos többletköltséggel - ld. energia, karbantartás (havi átlagban legyen 10 000 Ft). Utánajárásaidnak köszönhetően biztonsággal feltételezhető, hogy legalább 5 évig működőképes lesz a géped, amire a forgalmazó cég garanciát is vállal.

Ahogy gondolkodj/számolj:
A mostani tudásod szerint nagyon leegyszerűsítve: a géppel havonta 10 000 Ft-os költséged lesz, míg az alkalmazottadnak (ha 20 napos munkahetet számolunk: 1 000Ft x 8 óra x 20 nap) kifizetsz 160 000 Ft-ot (plusz a vonatkozó bérterhek, amikkel egyelőre nem foglalkozunk). Van ugyan egy 200 000 Ft-os beruházási (esetleg beszerelési) költséged, de mivel havi 150 000 Ft-tal beljebb vagy a gép vásárlása esetén, ez a vásárlástól számított 2. hónapban meg is térül - nem beszélve arról, hogy mennyivel több kiflit süthetsz vajon?

---

Ezt a példát nagyon-nagyon lesarkítottam most elsőre. Az a tervem, hogy ezt a példát még néhányszor elővegyük, és tovább pontosítva a számítást tovább okosítsuk. Szeretném folyamatosan megmutatni Neked azt, hogy mit hogy tudsz Te magad is kalkulálgatni, tervezni a vállalkozásodban akkor is, ha nincs pénzügyi szakember a "zsebedben".
A későbbiekben fogjuk még vizsgálni a pékségünk dagasztógép-munkaerő esetét néhány szempontból:
  • hogy változnak a számaink, ha hitelre vásároljuk meg a dagasztógépet?
  • mi változik, ha figyelembe vesszük a pénz időértékét?
  • kell a dagasztógépet is kezelni - alkalmazottigénye van, csak nem 8 órás
  • ha értékcsökkent a gépünk, és eladjuk egy korszerűbb vásárlása érdekében, akkor hogy alakulnak a költségeink
  • vegyük figyelembe a dagasztott kiflik számát is - na de van-e ennyire igény? - ha nincs, tudunk-e mást is dagasztani...???
  • és így továb... ameddig lehet, boncolni fogjuk még ezt és más hasonló témákat is.
Remélem, minden érthető volt, és hasznodra válnak az olvasottak. Ha bármi kérdésed, javaslatod merül fel, várom hozzászólásodat.
További szép napot kívánok!