Optimalizálj!

Tegnap érintettük - és talán nyilvánvaló is -, hogy a vállalkozásod költségeinek alakulása mennyire meghatározó arra vonatkozóan, hogy milyen bevételekre tehetsz szert.

Most még mindig maradjunk a közvetlen költségeknél, azaz az árbevételt hozó terméked/szolgáltatásod mennyiségétől egyenes arányban függőknél - ezen belül is a terméked előállításával kapcsolatosakra szűkítsük a kört.

A következő példában azt fogjuk vizsgálni, hogy a költségeid tekintetében - egyelőre eltekintve annak a bevétel vonzatától - hogyan mérd fel a lehetséges alternatíváidat, és milyen szempontokat vizsgálj mielőtt döntesz egy kérdésben.

----

Példa:

Nézzünk egy egyszerű modellt: tegyük fel, hogy egy kis pékség vagy, és kifliket gyártasz. A kifliket gyúrhatod-dagaszthatod kézzel is, de vehetsz egy dagasztógépet is. Első esetben egy embered külön arra van felvéve, hogy gyúrjon-dagasszon, az Ő órabére mondjuk 1 000 Ft. Felvetődik a dagasztógép vásárlásának a lehetősége, de a gép drága (legyen a példánk kedvéért 200 000 Ft) és utána is jár bizonyos többletköltséggel - ld. energia, karbantartás (havi átlagban legyen 10 000 Ft). Utánajárásaidnak köszönhetően biztonsággal feltételezhető, hogy legalább 5 évig működőképes lesz a géped, amire a forgalmazó cég garanciát is vállal.

Ahogy gondolkodj/számolj:

A mostani tudásod szerint nagyon leegyszerűsítve: a géppel havonta 10 000 Ft-os költséged lesz, míg az alkalmazottadnak (ha 20 napos munkahetet számolunk: 1 000Ft x 8 óra x 20 nap) kifizetsz 160 000 Ft-ot (plusz a vonatkozó bérterhek, amikkel egyelőre nem foglalkozunk). Van ugyan egy 200 000 Ft-os beruházási (esetleg beszerelési) költséged, de mivel havi 150 000 Ft-tal beljebb vagy a gép vásárlása esetén, ez a vásárlástól számított 2. hónapban meg is térül - nem beszélve arról, hogy mennyivel több kiflit süthetsz vajon?

---

Ezt a példát nagyon-nagyon lesarkítottam most elsőre. Az a tervem, hogy ezt a példát még néhányszor elővegyük, és tovább pontosítva a számítást tovább okosítsuk. Szeretném folyamatosan megmutatni Neked azt, hogy mit hogy tudsz Te magad is kalkulálgatni, tervezni a vállalkozásodban akkor is, ha nincs pénzügyi szakember a "zsebedben".

A későbbiekben fogjuk még vizsgálni a pékségünk dagasztógép-munkaerő esetét néhány szempontból:

• hogy változnak a számaink, ha hitelre vásároljuk meg a dagasztógépet?
• mi változik, ha figyelembe vesszük a pénz időértékét?
• kell a dagasztógépet is kezelni - alkalmazottigénye van, csak nem 8 órás
• ha értékcsökkent a gépünk, és eladjuk egy korszerűbb vásárlása érdekében, akkor hogy alakulnak a költségeink
• vegyük figyelembe a dagasztott kiflik számát is - na de van-e ennyire igény? - ha nincs, tudunk-e mást is dagasztani...???
• és így továb... ameddig lehet, boncolni fogjuk még ezt és más hasonló témákat is.

Remélem, minden érthető volt, és hasznodra válnak az olvasottak. Ha bármi kérdésed, javaslatod merül fel, várom hozzászólásodat.

További szép napot kívánok!

Gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség

Hmmm... nagy szavak! De vajon tudod-e, hogy mennyire egyszerű és evidens a tartalmuk? Fogok használni hasonló - és még csúnyább - nagy szavakat, mert a mai gazdaságot leírni, arról beszélgetni, azt tanítani még alapfokon sem lehet úgy, hogy ne használnánk ezeket. Ráadásul olyan előnye is van, hogy így elmagyarázom, leírom Neked érthetően, és meg is tanulod - ergo többet fogsz érteni szép lassan Te magad is a körülötted zajló gazdasági világból.

De hogy visszatérjek a címben szereplő szavakra: Vajon tudod, hogy ez a három fogalom - gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség - mind ugyanazt takarja? Bizonyám! Semmi más tartalma nincs, mint amit Te is tudsz és ismersz a saját vállalkozásoddal kapcsolatban, csak esetleg nem tudod ilyen szépen kifejezni! Na de majd eztán már igen. :-)

Ez a három fogalom nem mást jelent, mint a ráfordítás és a hozam viszonyát. Egy kisvállalkozásra konkretizálva is azt jelenti, hogy milyen profit (nyereség) érdekében milyen tőkét fektetsz be. Teljesen egyszerű, nem? Hiszen ezt végképp minden vállalkozó alkalmazza, enélkül nincs vállalkozás. Mindenki tudja, hogy akkor jár a legjobban, ha minél kisebb befektetéssel minél nagyobb hasznot ér el.

Milyen kategóriákról van szó ebben a gondolatrendszerben? A fent említett költségről és hozamról. Ha a hozam az árut szimbolizálja, akkor árbevételről (itt vigyázzunk kicsit: az árbevétel fogalma nem egyenlő a bevétel fogalmával. Bevétel alá egyéb bevételek is tartoznak, például pénzügyi műveletekből adódó bevételek, stb.). A költség és a hozam közé ékelődik a profit. Hiszen a költség az árura befektetett összeget takarja, a hozam/árbevétel azt, amit az áruért kapunk, de ennek csak egy része a profit, ami valóban a nyereségünk - hiszen a költséget le kell vonnunk ebből, ha most egy egyszerűsített modellt feltételezünk (bonyolultabb és az életben jellemző modell esetén vannak még állandó, nem termékeket érintő költségek, meg egy csomó minden, de ezeket majd együtt megtanuljuk).

És máris eljutottunk a gazdálkodási jelenségcsoport fogalmához - ez is jó komolynak hangzik.... :-P Hát pedig csakis a fentieket jelenti, ha pedig képlettel írjuk le, ennyi az egész: 

ár = költség + profit vagy

költség = ár - profit vagy

profit = ár - költség

Gondoltad volna, hogy ezek a fogalmak ilyen egyszerű és maguktól értetődő jelentéssel bírnak?

Remélem, tudtam valami újnak tűnő, de csak újszerűt mutatni ma Neked. :-) Ezeket a kategóriákat a következő témához kapcsolódó bejegyzésben tovább fogjuk boncolni egy kicsit - mert azért ha jobban mögéjük nézünk, már sokkal specializáltabb ismereteket is megtanulhatunk, sőt néhány elemzést, mutatószámot is fogok példákkal illusztrálni... Ha majd Te is utánam csinálod a vállalkozásoddal kapcsolatban, máris láthatsz egy-két adatot, amikből kiolvashatod, hogy esetleg kell-e az adott területen változtatnod ahhoz, hogy gazdaságilag hatékonyabb, gazdaságosabb,  jövedelmezőbb légy. :-)

Ne hagyd ki, gyere vissza minél gyakrabban, várlak szeretettel!