Árak, árképzés III.

Ahogy tegnap ígértem, ma még néhány szót szeretnék a keresletrugalmasságokról ejteni. Tegnap átnéztük, hogy melyiknek mi is a lényege, definíciója.

Na de mit kezdjünk mi akkor most ezzel a gyakorlatban a vállalkozásunkban?

Nézzük végig az egyes keresletrugalmasság-típusonként, hogy milyen eredményeket kaphatunk a vizsgálatakor, és abból milyen következtetéseket vonhatunk le?

A kereslet árrugalmassága a gyakorlatban:

Ha a kereslet kisebb mértékben változik, mint az ár, akkor a vizsgált termékünk egy árrugalmatlan keresletű termék. Ellenkező esetben árrugalmas termékről beszélhetünk. Ha pedig pont ugyanolyan mértékben változik a kereslet, akkor egységnyi árrugalmasságú termékkel van dolgunk.

Nézzük meg ezt az ábrát: a diagrammon a P jelenti az árat, a Q pedig a mennyiséget. Ha például csökkentjük az árat P1-ről P2-re, akkor az eladott mennyiségünk is ránézésre ugyanolyan mértékben nő ezen az ábrán - ez tehát egy egységnyi árrugalmasságú terméket ábrázol. Árrugalmas vagy árrugalmatlan termék esetén a görbe meredeksége változik. Ha egy vízszintes vonalat látunk, akkor végtelenül rugalmas termékről beszélünk, ha egy függőleges vonalat, akkor pedig teljesen rugalmatlan keresletű termékről.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Mindig aszerint tervezzük meg az áraink változtatását (ez többnyire ugye áremelést jelent), hogy tudatában vagyunk a termékeink árrugalmassági jellemzőinek! Ha egy árrugalmas termék árát növeljük, akkor az árbevételünk csökkenni fog, ha csökkentjük, akkor az árbevételünk az adott termékből kifolyólag nő.

A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:

• A termék helyettesíthetősége - a helyettesítő termék árának a közelsége
• A termék árának a közelsége a célcsoport fogyasztók jövedelméhez

A kereslet kereszt-árrugalmassága a gyakorlatban:

Ahogy a tegnapi bejegyzésemben is említettem, itt ugye már több termék egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk. 

Ha a kereszt-árrugalmasság értéke pozitív, akkor egymást helyettesítő termékekről beszélünk, ha viszont negatív, akkor egymást kiegészítő termékekről van szó (nulla esetén pedig nincs kapcsolat a két termék között).

Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a gyakorlatban?

Helyettesítő termékeknél, ha mindkét termék árát meg kell emelnünk, számíthatunk arra, hogy ha például az egyik árrugalmatlan, akkor az marad gazdaságosabb, hisz annak a kereslete nem fog olyan mértékben csökkenni, mint ahogy megemeltük az árat - sőt, a másik termékünk helyett valószínűleg inkább ezt fogják választani a fogyasztóink, miután helyettesítők.

Érdemes átgondolni tehát az árváltoztatási stratégiánkat a következők szerint IS (és még nagyon sok szempont szerint, amikről fogunk még "beszélni"): 

• mely terméket emeljük, annak milyen hatása lesz az árbevételünkre (érdemes elkészíteni a termékek fenti görbéit, mert azon szemléletesen azonnal látszik, hogy mely termékekhez nyúljunk)
• milyen hosszú távú célokat akarunk elérni (nagyobb árbevétel, értéknövelés, marketing fogások, stb.), annak milyen keresletrugalmassági jellemzővel rendelkező termékünk felel meg
• ha a kiválasztott termék árát változtatjuk, az mely más termékekre és milyen hatást gyakorol.

Jó elmélkedést, tervezést és okosan kivitelezett áremelést kívánok!

Várlak vissza holnap is!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).

Árak, árképzés II.

Legutóbbi bejegyzésemben az ár jellemzői között említettem az ár rugalmasságát - akkor megígértem, hogy erről egy kicsit részletesebben is fogok mesélni. Úgy gondoltam, hogy ha már belemegyünk a rugalmasság - és annak keresletet-befolyásoló - vizsgálatába, akkor nézzük végig azt teljes körűen, ne csak az árral kapcsolatos elemzési lehetőségeket ismerjük meg - így fog teljes képet adni.

Keresletrugalmasság:

Azt fejezi ki, hogy ha valamely keresletet befolyásoló tényező 1 %-kal megváltozik, akkor hány százalékkal változik a termék kereslete. Így beszélhetünk a kereslet árrugalmasságáról, a kereslet jövedelemrugalmasságáról, és a kereslet kereszt-árrugalmasságáról.

Fentieknek megfelelően:

Kereslet árrugalmassága:

Kimutatja, hogy hány százalékkal változik meg egy termék kereslete, ha az ára 1 %-al változik.

Az eredményétől függően meg tudjuk állapítani, hogy a keresletünk árrugalmas, árrugalmatlan, vagy egységnyi árrugalmasságú - a következő bejegyzésemben ki is fogom ezeket fejteni.

A kereslet kereszt-árrugalmassága:

Azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik az egyik termék kereslete, ha egy másik termék ára 1%-kal változik. Itt már két termék viszonyában vizsgáljuk a rugalmasságot, míg az előbb még csak egy termék rugalmasságát néztük.

Az eredményétől függően információt kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termékek egymást helyettesítő termékek, egymást kiegészítik, vagy nincs kapcsolatuk - ezen információk a vállalkozásunkkal kapcsolatos döntéseket nagyban befolyásolhatják, és sokat számíthatnak.

A kereslet jövedelemrugalmassága:

Megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy termék kereslete, ha a fogyasztók jövedelme 1 %-kal változik.

Ezzel a vizsgálattal újabb csoportokra tudjuk bontani a termékeinket: normál, luxus és inferior termékekre.

Úgy gondolom, egy vállalkozásnak érdemes rugalmassági szempontokból besorolnia minden termékét. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos döntéseket készíthet elő, így közvetve iszonyú nagy szerepe lehet abban, hogy mennyire tudunk gazdaságosan vállalkozni.

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Balatoni turizmus - avagy hogy próbáljunk előnyt kovácsolni a hátrányból

A népszabadságban olvastam egy cikket, miszerint ha továbbra is ilyen gyenge marad a forint, akkor több külföldi túrista jöhet az idén nyáron a balatonra - ergo, akinek bármilyen a balatoni turizmussal kapcsolatos vállalkozása van (vagy akinek mobil-jellegű és effelé mozdítható), az számíthat arra, hogy nagyobb bevételre tehet szert, mint tavaly - illetve ha a vállalkozás kezdeti stádiumában van talán nagyobb jövedelmezőségi eséllyel tervezhet ezirányban, talán kevésbé lőhet mellé a beindulási terveiben.

Mi ennek az oka? Talán a többségnek nyilvánvaló, de nem biztos hogy mindenkinek, így erre pár szóban kitérnék: ha a forint gyenge, az nekünk nem annyira jó, ezt talán mindenki tudja. :-(

Viszont, ha egy külföldi helyébe képzeljük magunkat, a Számára ez azt jelenti, hogy olcsóbban tudja megvenni a saját pénzneméből a mi forintunkat, ergo ugyanannyi pénzből többet vehet, azaz jelen esetben olcsóbban nyaralhat.

Azért én nem sarkítanám le ezt a hírt kimondottan a Balatonra, vagy a turizmusra. Hiszen ha jobban belegondolunk, bármely - külföld felé irányuló - kereskedelemre, szolgáltatásra igaz ez, és a turizmuson belül sem csak a Balatont érintheti (jönnek külföldről egyéb magyarországi helyekre is).

Levonva a következtetést: érdemes átgondolni, hogy a mi konkrét vállalkozásunk profiljából kiindulva ki tudjuk-e használni valamilyen szinten ezt a jelenséget?

Gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség

Hmmm... nagy szavak! De vajon tudod-e, hogy mennyire egyszerű és evidens a tartalmuk? Fogok használni hasonló - és még csúnyább - nagy szavakat, mert a mai gazdaságot leírni, arról beszélgetni, azt tanítani még alapfokon sem lehet úgy, hogy ne használnánk ezeket. Ráadásul olyan előnye is van, hogy így elmagyarázom, leírom Neked érthetően, és meg is tanulod - ergo többet fogsz érteni szép lassan Te magad is a körülötted zajló gazdasági világból.

De hogy visszatérjek a címben szereplő szavakra: Vajon tudod, hogy ez a három fogalom - gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség - mind ugyanazt takarja? Bizonyám! Semmi más tartalma nincs, mint amit Te is tudsz és ismersz a saját vállalkozásoddal kapcsolatban, csak esetleg nem tudod ilyen szépen kifejezni! Na de majd eztán már igen. :-)

Ez a három fogalom nem mást jelent, mint a ráfordítás és a hozam viszonyát. Egy kisvállalkozásra konkretizálva is azt jelenti, hogy milyen profit (nyereség) érdekében milyen tőkét fektetsz be. Teljesen egyszerű, nem? Hiszen ezt végképp minden vállalkozó alkalmazza, enélkül nincs vállalkozás. Mindenki tudja, hogy akkor jár a legjobban, ha minél kisebb befektetéssel minél nagyobb hasznot ér el.

Milyen kategóriákról van szó ebben a gondolatrendszerben? A fent említett költségről és hozamról. Ha a hozam az árut szimbolizálja, akkor árbevételről (itt vigyázzunk kicsit: az árbevétel fogalma nem egyenlő a bevétel fogalmával. Bevétel alá egyéb bevételek is tartoznak, például pénzügyi műveletekből adódó bevételek, stb.). A költség és a hozam közé ékelődik a profit. Hiszen a költség az árura befektetett összeget takarja, a hozam/árbevétel azt, amit az áruért kapunk, de ennek csak egy része a profit, ami valóban a nyereségünk - hiszen a költséget le kell vonnunk ebből, ha most egy egyszerűsített modellt feltételezünk (bonyolultabb és az életben jellemző modell esetén vannak még állandó, nem termékeket érintő költségek, meg egy csomó minden, de ezeket majd együtt megtanuljuk).

És máris eljutottunk a gazdálkodási jelenségcsoport fogalmához - ez is jó komolynak hangzik.... :-P Hát pedig csakis a fentieket jelenti, ha pedig képlettel írjuk le, ennyi az egész: 

ár = költség + profit vagy

költség = ár - profit vagy

profit = ár - költség

Gondoltad volna, hogy ezek a fogalmak ilyen egyszerű és maguktól értetődő jelentéssel bírnak?

Remélem, tudtam valami újnak tűnő, de csak újszerűt mutatni ma Neked. :-) Ezeket a kategóriákat a következő témához kapcsolódó bejegyzésben tovább fogjuk boncolni egy kicsit - mert azért ha jobban mögéjük nézünk, már sokkal specializáltabb ismereteket is megtanulhatunk, sőt néhány elemzést, mutatószámot is fogok példákkal illusztrálni... Ha majd Te is utánam csinálod a vállalkozásoddal kapcsolatban, máris láthatsz egy-két adatot, amikből kiolvashatod, hogy esetleg kell-e az adott területen változtatnod ahhoz, hogy gazdaságilag hatékonyabb, gazdaságosabb,  jövedelmezőbb légy. :-)

Ne hagyd ki, gyere vissza minél gyakrabban, várlak szeretettel!