Ahogy ígértem, most már a konkrét árazást fogjuk vizsgálni. A piacon a különböző szerepkörben lévők szempontjából végig fogjuk vezetni a számolás lényegét - egyelőre nem a termelők, hanem a kereskedők oldaláról.
A mai bejegyzésben megnézzük, hogy egy nagykereskedelmi vállalkozás hogyan kalkulálja az árait. Te is nagykereskedő vagy, vagy ilyen vállalkozás indítására készülsz? Akkor Neked is szól ez a bejegyzés.
Kiskereskedő leszel, aki a nagykereskedőtől szerzi be az áruját? Akkor is olvasd el, hogy utána a folytatásokat tudd majd értelmezni...
Nézzük egyből egy példán:
Bukfenc Bt. egy nagykereskedelmi cég. Konkrétan hobbikellékek forgalmazásával foglalkozik. Vizsgáljuk meg, hogy a bohóc gyermekgyurma nevű termékét hogy célszerű áraznia ahhoz, hogy lehetőség szerint mindent bekalkuláljonA gyurmákat a termelőtől 650 Ft-os nettó termelői áron tudja beszerezni, és úgy dönt, hogy meg is vesz 100 db-ot (amit az egyszerűség kedvéért mind tovább is tud adni). A termékkel kapcsolatban számos ún. forgalmazási költsége felmerülhet (szállítási költség, csomagolási költség, környezetvédelmi termékdíj, stb.). Jelen esetben az egyszerűség kedvéért egy összegben számolunk ezekkel, ami 20 000 Ft-ot jelent (később úgyis fogunk velük külön-külön foglalkozni.)Az áru 25%-os áfa-kulcsú, és a Bt. a termék értékesítésekor 30%-os árréssel kalkulál.
Nézzük meg, milyen nettó- és bruttó nagykereskedelmi eladási árat tud a Bt realizálni úgy, hogy abba mindent belekalkuláljon?
Először mindig a bekerülési árat kell meghatározni. Ez a beszerzési árunk és a forgalmazási költségeink összesenje, azaz 650 Ft * 100 db + 20 000 Ft = 85 000 Ft. Ezt az összeget Bukfencnek ki kell fizetnie, azaz még nem keresett semmit, sőt! Azt mondtuk, hogy 30%-os árréssel kalkulál. Ha a bekerülési árra rátesszük a nagykereskedelmi árrést, megkapjuk a nettó nagykereskedelmi eladási árat, ami jelen esetben: 85 000 Ft * 0,3 = 25 500 Ft (ez az árrés), ami együtt a bekerülési árral 110 500 Ft-ot jelent.Ez az az összeg, amit a Bt. a számláján nettó összegként fog megjeleníteni, amikor eladja a termékeket egy kiskereskedőnek. Ennek a 25%-a lesz az áfa (110 500 * 0,25 = 27 625 Ft), és az áfa + a nettó összeg adja ki a bruttó nagykereskedelmi eladási árat (110 500 Ft + 27 625 Ft = 138 125 Ft).
Mindezt képletszerűen összefoglalva:
Nettó termelői ár+Forgalmazási költségek----------------------------------Bekerülési érték+Nagykereskedelmi árrés----------------------------------Nettó nagykereskedelmi eladási ár+ ÁFA-----------------------------------------Bruttó nagykereskedelmi eladási ár
Ha a fenti példát a 100 darabos mennyiség felszorzása nélkül végigvezeted, akkor a termék egységárát kapod meg.
Ugye, hogy nem is olyan nehéz? Próbáld ki a saját termékeiden.
Következő alkalmakkor az alábbi tényezők vizsgálatával folytatjuk:
- A fenti paraméterekkel Bukfenc Bt milyen nettó árbevételt tud elérni, ezáltal e termék értékesítéséből milyen üzleti eredménye adódik?
- Tovább göngyölítve a példát megnézzük, hogy a Bukfenctől megvásárló Szaltó Kft (mint kiskereskedő) milyen árakat képez?
- Ennek következtében hogyan alakul Szaltó Kft nettó árbevétele és a termék értékesítéséből adódó üzleti eredménye?
- MEGLEPETÉS!!!
Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése