Árak, árképzés III.

Ahogy tegnap ígértem, ma még néhány szót szeretnék a keresletrugalmasságokról ejteni. Tegnap átnéztük, hogy melyiknek mi is a lényege, definíciója.

Na de mit kezdjünk mi akkor most ezzel a gyakorlatban a vállalkozásunkban?

Nézzük végig az egyes keresletrugalmasság-típusonként, hogy milyen eredményeket kaphatunk a vizsgálatakor, és abból milyen következtetéseket vonhatunk le?

A kereslet árrugalmassága a gyakorlatban:

Ha a kereslet kisebb mértékben változik, mint az ár, akkor a vizsgált termékünk egy árrugalmatlan keresletű termék. Ellenkező esetben árrugalmas termékről beszélhetünk. Ha pedig pont ugyanolyan mértékben változik a kereslet, akkor egységnyi árrugalmasságú termékkel van dolgunk.

Nézzük meg ezt az ábrát: a diagrammon a P jelenti az árat, a Q pedig a mennyiséget. Ha például csökkentjük az árat P1-ről P2-re, akkor az eladott mennyiségünk is ránézésre ugyanolyan mértékben nő ezen az ábrán - ez tehát egy egységnyi árrugalmasságú terméket ábrázol. Árrugalmas vagy árrugalmatlan termék esetén a görbe meredeksége változik. Ha egy vízszintes vonalat látunk, akkor végtelenül rugalmas termékről beszélünk, ha egy függőleges vonalat, akkor pedig teljesen rugalmatlan keresletű termékről.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Mindig aszerint tervezzük meg az áraink változtatását (ez többnyire ugye áremelést jelent), hogy tudatában vagyunk a termékeink árrugalmassági jellemzőinek! Ha egy árrugalmas termék árát növeljük, akkor az árbevételünk csökkenni fog, ha csökkentjük, akkor az árbevételünk az adott termékből kifolyólag nő.

A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:

• A termék helyettesíthetősége - a helyettesítő termék árának a közelsége
• A termék árának a közelsége a célcsoport fogyasztók jövedelméhez

A kereslet kereszt-árrugalmassága a gyakorlatban:

Ahogy a tegnapi bejegyzésemben is említettem, itt ugye már több termék egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk. 

Ha a kereszt-árrugalmasság értéke pozitív, akkor egymást helyettesítő termékekről beszélünk, ha viszont negatív, akkor egymást kiegészítő termékekről van szó (nulla esetén pedig nincs kapcsolat a két termék között).

Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a gyakorlatban?

Helyettesítő termékeknél, ha mindkét termék árát meg kell emelnünk, számíthatunk arra, hogy ha például az egyik árrugalmatlan, akkor az marad gazdaságosabb, hisz annak a kereslete nem fog olyan mértékben csökkenni, mint ahogy megemeltük az árat - sőt, a másik termékünk helyett valószínűleg inkább ezt fogják választani a fogyasztóink, miután helyettesítők.

Érdemes átgondolni tehát az árváltoztatási stratégiánkat a következők szerint IS (és még nagyon sok szempont szerint, amikről fogunk még "beszélni"): 

• mely terméket emeljük, annak milyen hatása lesz az árbevételünkre (érdemes elkészíteni a termékek fenti görbéit, mert azon szemléletesen azonnal látszik, hogy mely termékekhez nyúljunk)
• milyen hosszú távú célokat akarunk elérni (nagyobb árbevétel, értéknövelés, marketing fogások, stb.), annak milyen keresletrugalmassági jellemzővel rendelkező termékünk felel meg
• ha a kiválasztott termék árát változtatjuk, az mely más termékekre és milyen hatást gyakorol.

Jó elmélkedést, tervezést és okosan kivitelezett áremelést kívánok!

Várlak vissza holnap is!

Kattints ide, ha Te is szeretnél hírlevelet, alkalmazásokat, tanulmányokat kapni tőlem!

Tetszett? Akkor az alábbi ablak segítségével megoszthatod ismerőseiddel ezt a bejegyzést (a három pontra kattintva további lehetőségek ismegjelennek.).