2010. június 6., vasárnap

Mennyi az az annyi?

A következőkben egy sorozatot fogok elindítani, ahol az árak képzéséről fogok sokat mesélni a profitorientált piacon - azaz akár egy kisvállalkozásban is.

Az, hogy végül mennyi pénzt tehetünk zsebre a vállalkozásunkból, óriási mértékben múlik azon, hogy milyen áron tudjuk értékesíteni a termékeinket. 

A hibás árképzés a cégünk fejlődése és az életben maradása szempontjából is meghatározó lehet!!! 

Az pedig, hogy hogyan árazunk, rengeteg feltételtől függ:
  •  mi a cégünk profilja, termelők, kereskedők, vagy szolgáltatók vagyunk-e?
  • az árunknak van-e valami specialitása?
  • hogyan adózunk?
  • külföldre is forgalmazunk?
  • milyen áfa vonatkozik az árunkra?
...és így tovább, sorolhatnám még a paramétereket.

A most induló sorozatomban mind-mind végig fogjuk vizsgálni az árainkat meghatározó tényezőket. 

A sorozat végén pedig lesz egy ingyenesen letölthető meglepetésem! 

Szóval megéri benézni - no nemcsak ezért, hanem mert remélhetőleg a bejegyzések is sok tanulságot jelentenek majd.

További szép vasárnapot kívánok Mindenkinek!



2010. június 5., szombat

Alma, alma, piros alma....

Nem is emlékszem, hogy utoljára mikor voltak - illetve mióta én élek voltak-e - ilyen mértékű esőzések rövid időn belül Magyarországon. Azon kívül, hogy a mi hangulatunkat alapvetően morcossá alakíthatja ez az időjárás, a gazdaságra, és nagyon sok mikro-, kis- és középvállalkozóra (nagyra is) is mérhetetlen terheket, problémákat, veszteségeket ró => ebből következően pedig az egész gazdaságot érinteni fogja, gondoljuk csak végig, hogy miért:

Hírek szerint a termés átlagosan egyharmada elpusztult - eddig. :-( Ez nemcsak a zöldség-gyümölcsárusokat érinti közvetlenül, hanem nagyon sok vállalkozót... közvetve pedig azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindenkit. :-(
Magyarország már közel sem olyan mértékben alapoz a mezőgazdaságára, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt (sajnos!), inkább mindent megveszünk sokkal rosszabb minőségben, mert az itthoni termelőknek már nem éri meg megtermelni. - hisz a külföldről behozott áruk leverik az árakat. A mostani időjárási viszonyok méginkább a kistermelőink ellen (is) vannak.
Én személy szerint nagyon sajnálom ezt a helyzetet, mint magánember, hisz én még mindig azt keresem egy zöldséges standon, hogy ha lehet, magyar - sőt ha tovább ragozhatom kistermelő, falusi paraszt néni-bácsi - vállalkozó saját terményét vásároljam.

Ha a Te vállalkozásod valamilyen szinten közvetlenül érintett ebben a helyzetben, akkor javaslom az éves tervedbe bekalkulálni ezt a negatív jelenséget (bár gondolom alapban is benne van, hisz egy időjárástól függő vállalkozás ezt nem hagyhatja ki). Figyeld a médiákat és híreket, hogy nem lesz-e esetleg valamilyen vis major pályázat, segítség, akármi az állam részéről, ami azokat a vállalkozásokat tudná támogatni, akik emiatt anyagilag bajba kerülnek (makrogazdasági szempontból is meggondolandó lenne, hiszen ha abszurd módon nőnek az árak, az még több embert érint:  növekszik az éhezés, egészségtelenebb ételeket fogják preferálni az emberek, mert azt fogják tudni megfizetni, ebből újabb betegségek jönnek, és így folytathatnám - beindul a lavina!)

Megpróbálok ezekre én is odafigyelni, és jelezni fogom itt, ha bármilyen információt találok, ami segíthet az érintetteken!

Napsütéses napokat kívánok mindenkinek!


2010. június 4., péntek

Leszálló pályán a forint... - vajon mikor és hol landol?

Rövid idő alatt rendkívüli mértékben elkezdett zuhanni a forint árfolyama (és ugyanekkor a tőzsdén is 4%-os zuhanás figyelhető meg). A forint esése annyira rendkívüli mértékű volt, hogy szemléltetésképpen készítettem egy kis ábrát a három leginkább meghatározó valutanemről:
A forint alakulása 2010. június 2-3-án

Mutatok még egy hírt, amit az index oldalán találtam 21-én:
Kétszázmillió euró, kétéves futamidejű, általános üzleti célokra használható szindikált hitelt vesz fel az OTP Bank a tavaly decemberi 220 milliós hitelfelvétel után először.

A Credit Agricole CIB, az Erste Group, az HSBC, az ING Groep, az Intesa Sanpaolo, a Raiffeisen Zentralbank, a Standard Chartered és az UniCredit, valamint további esetleges csatlakozók által szervezendő hitel kétéves futamidejű lesz, kamata EURIBOR+130 bázispont
A cikk fő mondanivalóján túl megfigyeltétek a burkolt fogalmazást? "a tavaly decemberi 220 milliós hitelfelvétel után először". Hihi. Azaz másodszor. :-) vagy inkább :-(
Khmm... egyes hirdetések államcsődről tájékoztatnak... mások ezt vitatják. Nem tisztem eldönteni, hogy melyik az igaz - csak olvasok és gondolkodok, számolok, következtetek... azért mutatom Nekted is ezeket  a híreket, mert ha vállalkozó vagy, muszáj, hogy képben légy a gazdasággal, mert a Te gazdálkodásodra is nagyon nagy mértékben kihathat - ha tetszik, ha nem! Nekem nem, de ezt sajnos senki nem kérdezte. :-P

Nézzük a fenti forintgyengülését. Nagyon sok mindenen érdemes elgondolkodni egy ilyen hír kapcsán Csak hogy néhány gondolatébresztőt említsek:
  • ó, megint több lesz a hiteltörlesztésem, meddig fogom tudni én ezt még fizetni....??? :-( (lehetőség lehet az árfolyamgarancia, ma már vannak biztosítások arra az esetre, ha olyan helyzetbe kerülnénk, hogy nem tudjuk fizetni, állítólag az állam is lehetővé fogja tenni az ilyen hitelek forintosítását, stb. - érdemes végigvizsgálni, hogy nekünk mi a legjobb, illetve van-e jó?)
  • egyesek szerint érdemes lenne zloty-ba fektetni?
  • vajon hogy érinti ez a vállalkozásomat, illetve érinti-e? Ha igen, mit tehetek? Várható további esés? (nézzünk utána, mit jósolnak a szakemberek!) Ha igen, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen intézkedéseket tehetünk. Ha nem, akkor túl kell élni ezt az időszakot.
  • ... és így tovább



2010. június 3., csütörtök

Egykulcsos SZJA adórendszer - akarjuk ezt vagy inkább ne?

Népszabadság, TV2 Tények... sorban foglalkoznak azzal a hírrel, miszerint jó lesz-e nekünk ha bevezetik az egykulcsos adórendszert? MSZP szerint nem... Na de meg is lepne, ha egy véleményen lennének. :-D

Mi is az az egykulcsos adórendszer?

Leegyszerűsítve annyit jelent, hogy nincsenek adósávok, van egy bizonyos százalék (jelenleg 16, 19 vagy 20%-os kulcsokon vacilálnak), és mindenkinek ennyi személyi jövedelemadót kell befizetnie: függetlenül a jövedelmétől, attól, hogy cég-e vagy vállalkozás, mindentől. Ennyi és kész. Nem szeretnék állást foglalni, hogy ez jó lenne-e Neked, mert nagyon relatív:
  • nagyon jó, ha az átlagnál többet keresel, hisz ezután lényegesen kevesebbet adóznál, mint eddig
  • kissé igazságtalan a szegényebb emberekkel szemben - az MSZP számításai szerint (!) egy minimálbéres pályakezdő keresete így 2 800 Ft-tal, míg egy 30 éve pályán lévő pedagógus keresete 7 700 Ft-tal lehet kevesebb.
 Az állam szempontjából talán csökkentené a szürke/fekete gazdaságot, hiszen lényegesen átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lenne a rendszer.

És mi a helyzet a vállalkozókkal?

Orbán Viktor meghirdetett egy nemzeti konzultációsorozatot, melynek a második rendezvényén a téma a gazdasági válsághelyzet elhárítása volt. Több egymással összefogó és egymásnak ellentmondó vélemény is megfogalmazódott az ülésen:
  • Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke: az adórendszer ösztönözze a gazdasági növekedést és állítsa helyre a versenyképességet - egyszerűbb, átláthatóbb legyen az adórendszer, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az egykulcsos adórendszert preferálják!
  •  Balogh Ádám az adómunkacsoport vezetője: felhívta a figyelmet a túl magas adóterhekre. Konkrétan egy átlagos magya kkv (kis- és középvállalkozás) a nyeresége 57,7%-át fizeti ki adókra, ehhez kb. 330 órát tölt el adózási bürokratikus feladatokkal évente (ami további költségeket is jelent természetesen). Ő az egykulcsos adórendszert és a kisadók összevonását preferálja.
Forrás: Hírszerző

Ahogy a fentiekből is látszik, még a szakemberek véleménye is jelentősen megoszlik ebben a kérdésben. De az biztos, hogy a mostani állapot nem jó semmilyen szempontból. Azonban az egykulcsos megoldást sem látom tökéletesnek - talán egy köztes módszert kellene kitalálni, nem ebben a két végletben gondolkodni...???

Te mit gondolsz?

2010. június 2., szerda

Optimalizálj!

Tegnap érintettük - és talán nyilvánvaló is -, hogy a vállalkozásod költségeinek alakulása mennyire meghatározó arra vonatkozóan, hogy milyen bevételekre tehetsz szert.
Most még mindig maradjunk a közvetlen költségeknél, azaz az árbevételt hozó terméked/szolgáltatásod mennyiségétől egyenes arányban függőknél - ezen belül is a terméked előállításával kapcsolatosakra szűkítsük a kört.
A következő példában azt fogjuk vizsgálni, hogy a költségeid tekintetében - egyelőre eltekintve annak a bevétel vonzatától - hogyan mérd fel a lehetséges alternatíváidat, és milyen szempontokat vizsgálj mielőtt döntesz egy kérdésben.

----

Példa:
Nézzünk egy egyszerű modellt: tegyük fel, hogy egy kis pékség vagy, és kifliket gyártasz. A kifliket gyúrhatod-dagaszthatod kézzel is, de vehetsz egy dagasztógépet is. Első esetben egy embered külön arra van felvéve, hogy gyúrjon-dagasszon, az Ő órabére mondjuk 1 000 Ft. Felvetődik a dagasztógép vásárlásának a lehetősége, de a gép drága (legyen a példánk kedvéért 200 000 Ft) és utána is jár bizonyos többletköltséggel - ld. energia, karbantartás (havi átlagban legyen 10 000 Ft). Utánajárásaidnak köszönhetően biztonsággal feltételezhető, hogy legalább 5 évig működőképes lesz a géped, amire a forgalmazó cég garanciát is vállal.

Ahogy gondolkodj/számolj:
A mostani tudásod szerint nagyon leegyszerűsítve: a géppel havonta 10 000 Ft-os költséged lesz, míg az alkalmazottadnak (ha 20 napos munkahetet számolunk: 1 000Ft x 8 óra x 20 nap) kifizetsz 160 000 Ft-ot (plusz a vonatkozó bérterhek, amikkel egyelőre nem foglalkozunk). Van ugyan egy 200 000 Ft-os beruházási (esetleg beszerelési) költséged, de mivel havi 150 000 Ft-tal beljebb vagy a gép vásárlása esetén, ez a vásárlástól számított 2. hónapban meg is térül - nem beszélve arról, hogy mennyivel több kiflit süthetsz vajon?

---

Ezt a példát nagyon-nagyon lesarkítottam most elsőre. Az a tervem, hogy ezt a példát még néhányszor elővegyük, és tovább pontosítva a számítást tovább okosítsuk. Szeretném folyamatosan megmutatni Neked azt, hogy mit hogy tudsz Te magad is kalkulálgatni, tervezni a vállalkozásodban akkor is, ha nincs pénzügyi szakember a "zsebedben".
A későbbiekben fogjuk még vizsgálni a pékségünk dagasztógép-munkaerő esetét néhány szempontból:
  • hogy változnak a számaink, ha hitelre vásároljuk meg a dagasztógépet?
  • mi változik, ha figyelembe vesszük a pénz időértékét?
  • kell a dagasztógépet is kezelni - alkalmazottigénye van, csak nem 8 órás
  • ha értékcsökkent a gépünk, és eladjuk egy korszerűbb vásárlása érdekében, akkor hogy alakulnak a költségeink
  • vegyük figyelembe a dagasztott kiflik számát is - na de van-e ennyire igény? - ha nincs, tudunk-e mást is dagasztani...???
  • és így továb... ameddig lehet, boncolni fogjuk még ezt és más hasonló témákat is.
Remélem, minden érthető volt, és hasznodra válnak az olvasottak. Ha bármi kérdésed, javaslatod merül fel, várom hozzászólásodat.
További szép napot kívánok!

2010. június 1., kedd

Balatoni turizmus - avagy hogy próbáljunk előnyt kovácsolni a hátrányból

A népszabadságban olvastam egy cikket, miszerint ha továbbra is ilyen gyenge marad a forint, akkor több külföldi túrista jöhet az idén nyáron a balatonra - ergo, akinek bármilyen a balatoni turizmussal kapcsolatos vállalkozása van (vagy akinek mobil-jellegű és effelé mozdítható), az számíthat arra, hogy nagyobb bevételre tehet szert, mint tavaly - illetve ha a vállalkozás kezdeti stádiumában van talán nagyobb jövedelmezőségi eséllyel tervezhet ezirányban, talán kevésbé lőhet mellé a beindulási terveiben.

Mi ennek az oka? Talán a többségnek nyilvánvaló, de nem biztos hogy mindenkinek, így erre pár szóban kitérnék: ha a forint gyenge, az nekünk nem annyira jó, ezt talán mindenki tudja. :-(
Viszont, ha egy külföldi helyébe képzeljük magunkat, a Számára ez azt jelenti, hogy olcsóbban tudja megvenni a saját pénzneméből a mi forintunkat, ergo ugyanannyi pénzből többet vehet, azaz jelen esetben olcsóbban nyaralhat.


Azért én nem sarkítanám le ezt a hírt kimondottan a Balatonra, vagy a turizmusra. Hiszen ha jobban belegondolunk, bármely - külföld felé irányuló - kereskedelemre, szolgáltatásra igaz ez, és a turizmuson belül sem csak a Balatont érintheti (jönnek külföldről egyéb magyarországi helyekre is).

Levonva a következtetést: érdemes átgondolni, hogy a mi konkrét vállalkozásunk profiljából kiindulva ki tudjuk-e használni valamilyen szinten ezt a jelenséget?

Gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség

Hmmm... nagy szavak! De vajon tudod-e, hogy mennyire egyszerű és evidens a tartalmuk? Fogok használni hasonló - és még csúnyább - nagy szavakat, mert a mai gazdaságot leírni, arról beszélgetni, azt tanítani még alapfokon sem lehet úgy, hogy ne használnánk ezeket. Ráadásul olyan előnye is van, hogy így elmagyarázom, leírom Neked érthetően, és meg is tanulod - ergo többet fogsz érteni szép lassan Te magad is a körülötted zajló gazdasági világból.

De hogy visszatérjek a címben szereplő szavakra: Vajon tudod, hogy ez a három fogalom - gazdasági hatékonyság - gazdaságosság - jövedelmezőség - mind ugyanazt takarja? Bizonyám! Semmi más tartalma nincs, mint amit Te is tudsz és ismersz a saját vállalkozásoddal kapcsolatban, csak esetleg nem tudod ilyen szépen kifejezni! Na de majd eztán már igen. :-)
Ez a három fogalom nem mást jelent, mint a ráfordítás és a hozam viszonyát. Egy kisvállalkozásra konkretizálva is azt jelenti, hogy milyen profit (nyereség) érdekében milyen tőkét fektetsz be. Teljesen egyszerű, nem? Hiszen ezt végképp minden vállalkozó alkalmazza, enélkül nincs vállalkozás. Mindenki tudja, hogy akkor jár a legjobban, ha minél kisebb befektetéssel minél nagyobb hasznot ér el.

Milyen kategóriákról van szó ebben a gondolatrendszerben? A fent említett költségről és hozamról. Ha a hozam az árut szimbolizálja, akkor árbevételről (itt vigyázzunk kicsit: az árbevétel fogalma nem egyenlő a bevétel fogalmával. Bevétel alá egyéb bevételek is tartoznak, például pénzügyi műveletekből adódó bevételek, stb.). A költség és a hozam közé ékelődik a profit. Hiszen a költség az árura befektetett összeget takarja, a hozam/árbevétel azt, amit az áruért kapunk, de ennek csak egy része a profit, ami valóban a nyereségünk - hiszen a költséget le kell vonnunk ebből, ha most egy egyszerűsített modellt feltételezünk (bonyolultabb és az életben jellemző modell esetén vannak még állandó, nem termékeket érintő költségek, meg egy csomó minden, de ezeket majd együtt megtanuljuk).
És máris eljutottunk a gazdálkodási jelenségcsoport fogalmához - ez is jó komolynak hangzik.... :-P Hát pedig csakis a fentieket jelenti, ha pedig képlettel írjuk le, ennyi az egész: 
ár = költség + profit vagy
költség = ár - profit vagy
profit = ár - költség

Gondoltad volna, hogy ezek a fogalmak ilyen egyszerű és maguktól értetődő jelentéssel bírnak?

Remélem, tudtam valami újnak tűnő, de csak újszerűt mutatni ma Neked. :-) Ezeket a kategóriákat a következő témához kapcsolódó bejegyzésben tovább fogjuk boncolni egy kicsit - mert azért ha jobban mögéjük nézünk, már sokkal specializáltabb ismereteket is megtanulhatunk, sőt néhány elemzést, mutatószámot is fogok példákkal illusztrálni... Ha majd Te is utánam csinálod a vállalkozásoddal kapcsolatban, máris láthatsz egy-két adatot, amikből kiolvashatod, hogy esetleg kell-e az adott területen változtatnod ahhoz, hogy gazdaságilag hatékonyabb, gazdaságosabb,  jövedelmezőbb légy. :-)

Ne hagyd ki, gyere vissza minél gyakrabban, várlak szeretettel!